A gazdaság ellenállóbb, viszont az infláció ragadósabb, mint ahogy az év elején gondolták az elemzők, így ezek eredőjeként a Fed kénytelen lesz a korábban vártnál hosszabb ideig magasan tartani irányadó kamatát – derül ki a The Wall Street Journal (WSJ) által készített elemzői felmérésből.
Az áprilisban készült felmérés szerint az év végére 3,53 százalékra csökken az éves alapon számolt infláció, ami jócskán meghaladja a januári konszenzus által jelzett 3,1 százalékot. A fogyasztói árak márciusban 5 százalékkal emelkedtek – két éve a leglassabb ütemben. A jegybanki kamatsáv közepe a jelenlegi 4,9 százalékról június végére 5,125 százalékra nőhet; ez még egy 25 bázispontos kamatemelést jelentene májusban vagy júniusban.
A piac az év végére már kamatcsökkentést áraz, a WSJ konszenzusa szerint azonban az elemzők mindössze 39 százaléka ért ezzel egyet,
a legtöbben 2024 előtt nem számítanak monetáris lazításra. Az előző, januári felmérésben még szerény többségben voltak az idei kamatcsökkentésre számítók.
Az infláció és a kamatszint is a vártnál tovább maradhat magasan – ezzel párhuzamosan nő a recessziós fenyegetés. Tartós gazdasági visszaesésre a következő 12 hónap során a megkérdezettek 61 százaléka számít, öröm az ürömben, hogy a többség szerint ez enyhe és rövid lesz. A januári felmérés szerint az idei második, a mostani szerint az idei harmadik negyedévben üt be a recesszió.
Érdekes, hogy az amerikai lap felmérése szerint a válaszadók 58 százalékának az a véleménye, hogy a bankválság enyhült, a recessziót nem súlyosbítja. Persze vannak óvatosabb hangok is: „Az idén már nem számítunk kamatcsökkentésre, hacsak a kis- és közepes bankok nem okoznak további feszültségeket a pénzügyi rendszerben” – mondta Joe Brusuelas, az RSM amerikai vezető közgazdásza. A piacokon új kifejezés kezd terjedni, a slowcession (a slow=lassú és a recession=recesszió kifejezések kombinációjaként).
A gazdaság a hitelezés szigorodásával egyfajta lassú recesszióba (slowcession) süllyed, olyan ez, mintha egy baleset lassított felvételét néznéd
– jellemezte a helyzetet Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza.
A visszaesést fékezi a továbbra is feszes munkaerőpiac. Az álláshelyek száma ugyan növekszik, de lassuló ütemben. Márciusban 236 ezer új munkahely jött létre az Egyesült Államokban, historikusan ez magas szám, viszont két éve a legalacsonyabb adat. A munkanélküliségi ráta 3,5 százalékra süllyedt. A WSJ felmérése szerint
a következő négy negyedévben átlagosan 12 ezerre süllyed a havi adat, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalékra emelkedhet.
A felmérést 62 közgazdász bevonásával április 7. és 11. között készítették.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.