A globális felmelegedés elleni küzdelem egyik kiemelt színterének számít a levegő, pontosabban a légtér, amelyet a repülők használnak, naponta millió tonnaszám „dúsítva” az atmoszférát az üvegházhatású gázokkal. A klímavédelmi célok a légi közlekedés emisszióját is szigorúan szabályozzák, a fenntartható üzemanyagok (SAF) használatára való teljes áttérés azonban évtizedeket követel. És rengeteg pénzt, fejlesztési forrást, ami az átálláshoz szükséges óriásberuházások finanszírozásához szükséges.
A folyamat évek óta kisebb-nagyobb intenzitással zajlik, mindebből a mezei utazó szinte semmit sem észlel egyelőre. Az viszont aligha lehet kérdés, hogy a zéróemissziós kerozin előállításának költségeit végső soron a felhasználók fizetik meg, magyarán az utasok, akiknek ezentúl több pénzt kell kiadniuk ahhoz, hogy repülővel jussanak el A-ból B-be.
A Sustainable Aviation óbrit szakmai szervezet szerint a jegyáremelések óhatatlanul a kereslet csökkenését hozzák magukkal, sokak számára ugyanis megfizethetetlen lesz a repülés élménye.
Még többen lesznek ugyanakkor azok, akik inkább megfizetik a fenntartható üzemanyag használatával járó pluszköltséget, minthogy lemondjanak a repülős utazásról.
A többi között a British Airways és az EasyJet légitársaságot, a Heathrow repülőtér üzemeltetőjét és az Airbus repülőgépgyártót a tagjai között tudó iparági lobbiszervezet szerint 2050-ig éves átlagban közel 250 milliós ütemű utasszám-növekedésre készülhet az ágazat. A szervezet szerint a légi járművek fenntartható üzemanyagai kulcsszerephez jutnak az iparág zéró emissziójának eléréséhez vezető úton.
Becslésük szerint 2050-re az Egyesült Királyságban közlekedő járatokon felhasznált üzemanyag legalább háromnegyedét teszik ki a fenntartható forrásokból, például mezőgazdasági hulladékból készült, és az elégetett kerozin szén-dioxid-kibocsátásához képest 70 százalékkal „takarékosabb” repülőgép-üzemanyagok.
Az előállításuk azonban jelenleg a hagyományos kerozinénak a többszöröse, így a lobbiszervezet álláspontja szerint
a SAF fokozatos bekeverésének pluszköltségeit tovább kell hárítani,
és arra is gondolni kell, hogy a repülési igények fokozódásával a szén-dioxid-kvóták beszerzése is rendkívüli költséget jelent a légitársaságok számára. Annyi már biztos, hogy az üzleti alapon működő SAF-gyártó üzemek építésének finanszírozásába a londoni kormány is beszáll. Az országban öt helyszínen folyik zöldkerozingyártó üzem építése, ezek különböző készültségi fokon vannak.
A Sustainable Aviation felmérése szerint a brit légi közlekedés dekarbonizációs céljainak eléréséhez évi 8,4 millió tonna SAF-ra lesz szükség 2050-ben. Ennek a 65 százalékát tudják hazai földön előállítani, a többit importálniuk kell. A behozatal részaránya viszont az évek előrehaladtával és a brit beruházások termőre fordultával a 2030-as 61 százalékról 35-re csökken.
A brit eredetű SAF több mint felének (3,5 millió tonna) előállításához mezőgazdasági és más szerves hulladékokat használnak majd fel, míg a zöldhidrogénből és szén-dioxidból szintetizált Power to Liquid (PtL) műkerozin részaránya a 40 százalékot (1,9 millió tonna) közelíti 2050 táján.
Felhasználásukkal éves szinten 17 millió tonna szén-dioxidtól lehet mentesíteni a brit légkört.
A SAF-gyártásra komplett iparágat kell kiépíteni, de ez a Sustainable Aviation szerint megéri, hiszen a szektor 2030-ban 10 300 embernek adhat munkát, a termelési értéke pedig eléri az 1,8 milliárd fontot, majd 2050-re 60 ezer fölé nő a létszám és 10 milliárd font fölé megtermelt SAF becsült értéke.
A Sustainable Aviation elnöke – aki a Heathrow fenntarthatósági igazgatója is – úgy látja, hogy az Egyesült Királyság mint a világ harmadik legnagyobb repülési piaca hatalmas lehetőség előtt áll a zöldátállás menedzselésében. Matthew Gorman egyszersmind tolmácsolta az iparági csoport aggályait is, miszerint
az Egyesült Államok és Európa más országai mindent megtesznek, hogy a SAF-projekteket felkaroló befektetőket magukhoz csábítsák.
Módszereik közé tartoznak a gáláns beruházásiadó-kedvezmények bevetése, ami a megtérülési szempontokat szem előtt tartó vállalatok számára vonzó lehet. Gorman szerint félő, hogy a másutt lehorgonyzó befektetők miatt az Egyesült Királyság versenyhátrányba kerül a SAF-piacon. Annál is inkább, mert a felvevőpiac is egyre nagyobb igényekkel lép fel: az Air France–KLM csoport például 2030-ra már 10 százalékos bekeverési arányt ír elő a SAF-ból.
A brit lobbiszervezet a terhek megosztásához kapcsolódva azt is javasolja, hogy a kormány aktívan vegyen részt a kerozin és a SAF közötti árkülönbözet eltüntetésében, magyarán adjon árkiegészítést a termék felhasználóinak – írja a BBC.
Mark Harper közlekedési miniszter a Vodafone reklámszlogenjét vette elő, a Together we cant.
Mint mondta, a dekarbonizáció folyamatában mindenben partnerei lesznek a légi közlekedési ágazatban dolgozó cégeknek, közös cselekvési tervet dolgoznak ki, hogy együtt el tudják érni a társadalmilag is kiemelten fontos céljaikat. Harper ugyanakkor az árkiegészítés kérdésén nagyvonalúan átsiklott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.