A hétvégén kiderül, hogy Erdogan képes volt-e bebetonozni hatalmát
Recep Tayyip Erdoğan török elnök népszerűsége igencsak megcsappant az elmúlt években, főként a gazdaság kilengései, a deviza leértékelődése és a vágató infláció miatt. A keménykezű gazdaságpolitika az elmúlt években az életszínvonal csökkenéséhez vezetett. Egyes mérőszámok alapján a gazdasági jólét hanyatlása már 2013 körül elkezdődött. Erdoğan és a konzervatív, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ellen akkoriban példátlan mértékű, országos tiltakozások voltak.
Fotó: Murat Kula/ AFP
Az AKP pont akkor ragadta meg sikeresen a hatalmat, amikor 2002-ben megjelentek a korábbi reformok első pozitív eredményei, és a befektetők egyre jobban preferálták a török lírát. Erdoğant erősítette, hogy a 2008–2009-es pénzügyi válság után olcsó külföldi hitelek érkeztek az országba, amik kivirágoztatták az építőipart. A fellendülés egészen egy évtizedig jólétet hozott a törököknek.
Az egészségügy, az infrastruktúra és a piacra jutás javítása a kezdetektől a kormányzó párt prioritása volt.
Lényegében az AKP ezeknek az intézkedéseknek köszönhette a kormányon maradását. Erdoğan pedig fontosnak tartotta, hogy jóléti döntésekkel népes rajongói tábort biztosítson magának.
Tíz éve tüntetések rázták meg az országot, és az azutáni bebörtönzések után a nyugati források elapadtak, a hitelek drágábbá váltak, az egy főre jutó bruttó hazai termék és foglalkoztatás mértéke pedig csökkentek.
„Az országos utcai demonstrációk után Erdoğan rendszere a tekintélyelvűség irányába fordult és totális háborút indított az ellenfelei ellen” – magyarázta Ates Altinordu, a Sabanci University szociológusa. Az pedig, hogy három évvel később a hadsereg egy része puccsal akarta átvenni a hatalmat, további támogatást nyújtott az egyre autokratikusabb vezetésnek.
A népesség politikai megosztottsága mindazonáltal növekedett az elmúlt tíz évben. Az elnök kénytelen volt a nacionalista szövetségeseihez fordulni, hogy biztosítsa a parlamenti többséget, valamint népszavazással elérte az elnöki rendszer bevezetését.
Jóléti intézkedések
A jóléti intézkedések azonban megmaradtak: a kormány az elmúlt másfél évben megduplázta a minimálbért, rekordösszegű szociális segélyt nyújtott, a munkanélküliséget pedig leszorította 14-ről 10 százalékra. Az intézkedésekkel elérték, hogy a gazdasági növekedés tavaly 5 százalék fölött maradjon, igaz, az infláció év végén még így is 85 százalékos volt. A lépések meggyőzték a vidéki és munkásosztálybeli konzervatívokat, valamint a nacionalistákat, akik továbbra is mellszélességgel támogatják az elnököt.
Erdoğan mindenesetre másképp is tett azért, hogy az emberek őt válasszák: elérte, hogy a társadalom jelentős része teljesen ráutalt legyen a kormányra,
amire Bülent Gultekin, a török központi bank korábbi kormányzója világított rá a Reutersnek.
Ha Erdoğan megnyeri a választásokat és folytatja az eddigi gazdaságpolitikáját, akkor egy ponton teljes összeomlás lesz. Elég sötét a kép
– tette hozzá.
Közvélemény-kutatások alapján a vasárnap esedékes elnök- és parlamenti választáson szoros eredmény várható. Sőt, még az is meglehet, hogy csak a második forduló után derül ki, hogy Recep Tayyip Erdoğan vagy a hat ellenzéki párt támogatását bíró Kemal Kılıçdaroğlu vezetheti-e a következő ciklusban Törökországot. Az előrejelzést az is bonyolítja, hogy az AKP kiüresítette a politikai intézményeket és átalakította azokat a hatalma bebiztosítására. Az igazságszolgáltatás és a média fő irányvonala is részrehajlóvá vált - jelezte a Financial Times a véleménycikkében.
Recseg-ropog a rendszer – akár meg is dőlhet Erdogan hatalmaElszabaduló infláció, megélhetési gondok, a líra mélyrepülése és a földrengést követő elégtelen válságkezelés – még a török elnök leghűségesebb követőinek bizalma is megrendült Erdoganban. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.