Kínában a munkaképes fiatalok körében egyre duzzad a munkanélküliség, és egyelőre nincs jele annak, hogy a pekingi kormány képes lenne megoldani a helyzetet. Az országban a koronavírus-járvány okozta visszaesést leszámítva bővül a gazdasági teljesítmény, és rengeteg fiatal felsőoktatási végzettséggel állna munkába. A probléma csak az, hogy olyan végzettségeket szerzenek az egyetemeken, amilyen munkakörök nem léteznek Kínában.
A 16 és 24 év közötti kínai fiataloknál a munkanélküliségi ráta 20 százalék fölé emelkedett áprilisban.
Még néhány hónappal ezelőtt is jobb számokat lehetett látni, a pandémia előtt, 2019 nagy részében pedig ez az arány 13 százalék volt – írta meg a The Wall Street Journal. Ez az adat azért is meglepő, mivel a városi munkanélküliség áprilisban 5,2 százalék volt, ami éves összevetésben majdnem 1 százalékos csökkenés. Kínai közgazdászok attól tartanak, hogy
a következő két hónapban a fiatalok munkanélküliségi rátája még tovább nőhet, mivel hamarosan 11,6 millió hallgató fejezi be az egyetemi tanulmányait.
A közgazdászok szerint ez a fiatal, magasan képzett munkavállalói kör azért nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mivel Kínában nem hoznak létre elég pozíciót a felsőoktatásban végzett, magasabb bérigényű munkavállalók számára.
Szemfényvesztés Kína extrém gazdasági növekedéseA Wall Street felvette a rózsaszín szemüveget, de a valóság csúnya meglepetéseket tartogat. |
Bár alacsonyabb jövedelemért el tudnának menni dolgozni, sok fiatal úgy áll hozzá, hogy inkább kivár egy jobb lehetőséget, mint hogy a végzettségének nem megfelelő munkát vállaljon. A Credit Suisse kínai vezető közgazdásza, David Wang szerint ez nem egy átmeneti, hanem strukturális probléma.
Ezek a fiatalok magasabban képzettek, mint amilyen munkákat az országban találni lehet. Ez a két dolog nem összeegyeztethető
– mondta Wang.
A kínai tisztségviselők azzal igyekeznek megoldani a társadalmi problémát, hogy arra ösztönzik a fiatalokat, hogy vállaljanak fizikai munkát, és költözzenek vidékre. Ez a kommunikáció azonban láthatóan nem válik be. A fiatalok munkaerőpiaci helyzete rendkívül fontos kérdés Kínában, mivel nyomást gyakorol a bérnövekedés dinamikájára. Emellett a társadalmi stabilitást is alááshatja, ha a kínai fiatal felnőttek többsége elégedetlen.
Az optimistább közgazdászok szerint a jelenség csak átmeneti. Úgy gondolják, hogy a magas munkanélküliség ebben a korcsoportban még mindig a pandémiára vezethető vissza. Szerintük a legtöbb diplomás fiatal a turizmus és vendéglátás területén helyezkedett el korábban, ezeket a területeket pedig érzékenyen érintette a koronavírus-járvány. Úgy vélekednek, hogy minél gyorsabb ütemben rendeződik ezeknek az iparágaknak a helyzete, annál gyorsabban kerülnek vissza a fiatalok a munkaerőpiacra.
A pesszimistább szakértők úgy vélik, hogy a probléma a kínai gazdaság egyensúlyhiányát tükrözi. A kínai fiatalok nem találják meg a számításaikat a hazai rendszerben. A munkahelyek nagy része a fiatalok számára nem vonzó, és a jövőben sem lesz kielégítő alternatíva.
Az elmúlt három évben több mint 28 millió hallgató végzett a kínai felsőoktatásban.
Ez az új városi munkaerő-kínálat kétharmadát fedi le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.