Nem sajnálják a kínaiak a pénzt a luxusra

Egyre népszerűbbé válik Kínában az úgynevezett fine dining, a megszokottnál kisebb adagokból felépített, hat-nyolc fogásból álló menüsor, amelyben kifogástalan alapanyagokból elkészített, különlegesen ízletes ételek szerepelnek gyönyörű tálalásban. Egy ilyen étkezés fejenként akár 735 jüanba (36 ezer forintba) is kerülhet, az egyik pekingi vegetáriánus luxusétteremben azonban az ötszáz dollárt (170 ezer forintot) is eléri – igaz, ez egy három Michelin-csillagos étterem.

A magas árak ellenére annyira nő az érdeklődés országszerte, hogy sorra nyílnak meg és telt házzal üzemelnek az ilyen éttermek. A kínaiak ugyanis szeretnek étterembe járni, ez azon három kategória egyike, amelyre ismét szívesen szánnak pénzt, amióta decemberben feloldották a járvány elleni korlátozásokat. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a szolgáltatási szektor négy hónapja folyamatosan bővül, bár a növekedés üteme lelassult áprilisban.
Az április 9-ével zárult héten így is

a vendéglátási (catering) szolgáltatások forgalma majdnem 14 százalékkal emelkedett az első negyedévben. A CNBC által idézett statisztikák szerint újra egyre többen foglalkoznak vendéglátással: míg 2021-ben több mint 900 ezer, tavaly pedig 530 ezer ilyen vállalkozás szűnt meg, vagy függesztette fel működését, nőtt az újonnan regisztrált cateringcégek száma, a 2019-es 2,3 millióról 2022-ben már 3,28 millióra.
A kínai turizmus is visszatért a koronavírus-járvány előtti szintre az ötnaposra kiterjesztett, szerdán véget ért május elsejei ünnepek alatt, de ez egyelőre csak a belföldi forgalmat jelenti. Az európai luxusüzletek azonban a légi járatok korlátozott száma miatt még hiába várják a jól fizető kínai vendégeket, akiktől korábban a növekedésük függött.

Ez azonban most talán kevésbé befolyásolja a luxuscégek eredményét, mint ahogyan korábban gondolták, mivel a világjárvány három nehéz éve után megváltoztak a belföldi és a tengerentúli vásárlási szokások. Kiskereskedelmi vezetők és ágazati elemzők szerint most már fontosabb a kínai turisták típusát figyelni, mint pusztán a számukat.
A ForwardKeys utazási adatszolgáltató ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a a repülőjegyek ára Kínából Európába 80 százalékkal magasabb a járvány előttinél, az érkezők száma az ötnapos májusi eleji ünnep alatt 64 százalékkal maradt el a 2019-estől.
Akik azonban jöttek, azok 

ahogy Antonio Belloni, a világ vezető luxusmárkacsoportjának számító francia LVMH ügyvezető igazgatója jegyezte meg egy interjúban.
A Párizsba, Milánóba és más európai nagyvárosokba látogató kínaiak a legnagyobb költők közé tartoznak, akiknek nem számít, mennyire drága egy repülőjegy, és a tetemes bankszámlájuknak köszönhetően könnyebben kapnak vízumot – mondta a Reutersnek Amrita Banta, a világ tíz legnagyobb luxusipari tanácsadója egyikének, a szingapúri Agility Research and Strategynek az ügyvezető igazgatója.

A szavait igazolják a számok is: márciusban egy kínai turista átlagosan 28 százalékkal költött többet, mint 2019-ben. Bár egyelőre csekély mértékben járulnak hozzá az európai luxusboltok forgalmához, ez a hozzájárulás „hétről hétre nő” Laciano Santal, a Moncler luxuskereskedő cég vállalati és ellátási igazgatója szerint.
A BNP Paribas múlt héten nyilvánosságra hozott felmérésének eredménye szerint a franciák és az amerikaiak után a kínaiak költötték a legtöbbet a párizsi és milánói luxusboltokban, de a turisták által leginkább látogatott területeken sokszor a második helyen álltak.