Szemfényvesztés Kína extrém gazdasági növekedése
A kínai közgazdászok jelentős, 5 százalékos GDP-növekedésre számítanak 2023-ban, a legnagyobb befektetési bankok pedig minden pénzüket erre teszik fel – annak ellenére, hogy a vállalati hírek, a hivatalos adatok és a nemzetközi gazdaság helyzete mind a túlzott optimizmus ellen szól – olvasható a Financial Times véleménycikkében.
Az újranyitás utáni fellendülés reménye azon a feltételezésen alapul, hogy a kínai fogyasztók a zárlatból kiszabadulva a boltokba özönlenek, és elindul egy tartós vásárlási őrület; ez azonban egyáltalán nem történt meg.
Ha a kínai gazdaság 5 százalékkal növekedne, akkor a történelmi trendek alapján a vállalati bevételeknek 8 százalékkal kellene megemelkedniük. Ehelyett épp hogy elérték az 1,5 százalékot az első negyedévben.
Kína 28 ágazatából 20-ban a vállalati bevételek lassabban nőnek, mint a hivatalosan közölt GDP, beleértve a fogyasztói kedvenceket is, az autóipartól a háztartási gépekig. A gyenge bevételek viszont a gyártók eredményeit is lehúzták, amelyek általában szorosan szokták követni a GDP növekedését, de az első negyedévben ezek mind zsugorodtak.
Az MSCI China részvényindex az újraindulási roham helyett 15 százalékkal esett a januári csúcsról, a fogyasztói diszkrecionális részvények pedig 25 százalékkal csökkentek azóta.
Ha az elemzőknek igazuk volna, és a fogyasztói kereslet élénkülne a szerintük fellendülő gazdaságban, akkor az import is erős lenne. Áprilisban 8 százalékkal csökkent az import.
Amikor a múlt héten a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés jóval az elemzői becslések alatt maradt, az egyik elemző ezt a szezonális kiigazításnak tulajdonította, mintha a tavasz váratlanul jött volna idén.
A kínai hitelállomány növekedése is gyengül, áprilisban mindössze 103 milliárd dollárral nőtt, ami feleolyan gyors, mint amilyenre az előrejelzők számítottak. A kínai fogyasztók adósságszolgálati terhe az elmúlt évtizedben megduplázódott, és a rendelkezésre álló jövedelem 30 százalékát teszi ki – ez a szint háromszor magasabb, mint az Egyesült Államokban.
Mielőtt csatlakozhatnának a gazdasághoz és a költekezéshez, a kínai fiataloknak munkára van szükségük.
A fiatalok munkanélkülisége azonban folyamatosan növekszik, és a múlt hónapban már meghaladta a 20 százalékot.
Ezek a tények mind a probléma forrására mutatnak. 2008 óta Kína gazdasági modellje a kormányzati támogatásokon és a növekvő adósságon alapul, amelynek nagy része az ingatlanpiacokra áramlik, ezek pedig a növekedés fő hajtóerejévé váltak. Ám a magas államadósság miatt a kormánynak a világjárvány idején vissza kellett fognia az ösztönző kiadásait.
A zéró-Covid-politika végére a kínaiak a GDP 3 százalékának megfelelő többletmegtakarítást halmoztak fel – a lezárások után az Egyesült Államokban ez a GDP 10 százaléka volt. S míg a támogatásoknak hála az USA gazdasága nagy lökést kapott az újranyitáskor, Kínában ez szinte teljesen elmaradt
– mondta Ruchir Sharma, a Rockefeller International elnöke.
A gazdasági ösztönzőktől és az adósságoktól függő növekedési modell mindig is fenntarthatatlan volt, mostanra pedig kifogyott a lendületből.
Az elmúlt évtizedekben a támogatások nagy része a helyi önkormányzatokon keresztül áramlott, amelyek saját „finanszírozási eszközeiket” használták fel hitelfelvételre, valamint ingatlanvásárlásra – ők azonban most gyorsan kifogytak a készpénzből, ami visszafogta a jövőbeli befektetéseiket is. Az ipari ágazatok emiatt gyorsabban lassulnak, mint a fogyasztáshoz kapcsolódó vállalkozások, amelyekre az elemzők az optimizmusukat alapozzák.
Bár Peking még mindig 5 százalékos növekedést céloz meg, a potenciál ennek felére esett vissza.
A GDP-növekedési potenciál a népesség és a termelékenység növekedésének függvénye: Kína negatív népességnövekedése pedig azt jelenti, hogy kevesebb munkavállaló lép be a munkaerőpiacra, és a súlyos adósságok az egy dolgozóra jutó termelést is lassítják.
A kínai kormányt már régóta gyanúsítják azzal, hogy a növekedési célok elérése érdekében manipulálja a GDP-számokat. A Wall Street optimizmusa azonban elérte a csúcsot, az elemzők szerint pedig a pályán maradás – még a gyenge hivatalos adatok ellenére is – jobban megéri, mint menteni a menthetőt
– jelentette ki Sharma.
De az elemzőknek nincs sok vesztenivalójuk a rózsás, ám félrevezető előrejelzéseikkel, míg a befektetők mindent erre tesznek fel. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy csak az elmúlt négy hónapban több száz milliárd dollárt veszítettek Kínában.
Emellett a globális növekedés a vártnál gyengébbnek bizonyulhat 2023-ban, mivel a kínai újranyitástól sokan azt várták, hogy ellensúlyozni fogja az amerikai visszaesést. Ez viszont valószínűleg soha nem fog eljönni.
Összeomlottak a kínai vállalati profitokLátványosan csökken a kereslet a cégek belső és a fontosabb exportpiacain. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.