Szijjártó Péter: Magyarország nem tekint fenyegetésként Kínára

Az Európai Unió veszíteni fog azon, ha riválisként tekint Kínára, mivel az utóbbi években egyértelmű lett, hogy a távol-keleti ország sok területen előnyben van, ezért inkább együttműködésre van szükség – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a kínai Ningbóban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Kína–Közép-Európa kereskedelmi kiállítás megnyitóján elmondta, Kína Magyarország stratégiai partnere, az erről szóló megállapodást 2017-ben írták alá, és ez nem pusztán kommunikációs elem, a kormány ezt komolyan is veszi.

Rámutatott, hogy Kína bruttó hazai terméke (GDP) mostanra meghaladta az EU-ét. Mint mondta, 2010-ben a távol-keleti ország részesedése a világ GDP-jéből még csak 9 százalék volt, míg az EU-é 22, mára azonban fordult a helyzet különböző okokból, és 18, illetve 17 százalékot mérnek. „Ez is mutatja, hogy ha az Európai Unió riválisként tekint Kínára, azon veszíteni fog. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a gazdaság jó néhány területén Kína versenyelőnyben van” – jelentette ki. Hangsúlyozta: ha az EU profitálni szeretne a Kínával fenntartott kapcsolatából, akkor rivalizálás helyett a kölcsönös bizalomra, tiszteletre és előnyökre alapozott együttműködésre kell fókuszálnia. 

„Hazánk nem kockázatként vagy fenyegetésként tekint Kínára, hanem olyan államként, amellyel az együttműködés sok hasznot hoz” – fogalmazott. Szijjártó Péter szerint a magyar példa demonstrálja, hogy a tisztességes együttműködésből sokat lehet profitálni, miután mára Magyarország vált a kínai vállalatok első számú beruházási célpontjává Közép- és Kelet-Európában, hazánkban van a legtöbb Konfuciusz Intézet, és tőlünk érhető el közvetlen járattal a legtöbb kínai város. Emellett Magyarországnak van a legtöbb élelmiszeripari exportengedélye a térség országai közül, és a koronavírus-járványt követően Peking az EU-n belül először hazánkba nyitotta meg a szervezett utak lehetőségét – sorolta. 

Közölte, hogy Kínában nő a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt, és Magyarországnak ebben versenyelőnye van az EU-s szinten is szigorú élelmiszer-biztonsági szabályozás miatt. Arra is kitért, hogy az expón megjelent huszonhárom hazai vállalat többsége is az élelmiszeripart képviseli. A miniszter leszögezte, hogy 

„Ehelyett a konnektivitást pártoljuk, a kelet–nyugati munkamegosztásra jó hírként tekintünk a globális gazdaság kulcsfontosságú ágazataiban. A szétválasztásnak, a kockázatcsökkentésnek nincsen értelme” – mondta. Aláhúzta, hogy Magyarország itt is jó példa, mivel fontos találkozási pontja lett a nyugati autó- és a keleti akkumulátorgyártóknak, amelyeknek szükségük van egymásra. 

Kiemelte, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van üzeme mindhárom német prémium-autómárkának, eközben a világ tíz legnagyobb elektromos akkumulátorgyártója közül négy jelen van hazánkban. Elmondta, hogy a Csöcsiang tartománnyal folytatott kereskedelem értéke tavaly elérte az 1,6 milliárd dollárt, ez pedig nagyban hozzájárult a magyar–kínai kereskedelmi rekord megdöntéséhez, aminek nyomán Kína mára Magyarország első számú kereskedelmi partnere lett Európán kívül.