BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Daily life in Konya
On 27 Oct. 2018, a Turkish flag hangs over the old bazaar and street market place of Konya, an Anatolian city in Turkey.  (Photo by Diego Cupolo/NurPhoto) (Photo by Diego Cupolo / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Devizapiac: zuhan a török líra, a svédek az euró felé fordulnak

A török fizetőeszköz újabb mélypontokat érint, ugyanis felerősödtek azok a piaci várakozások, amelyek szerint az új kormány mégsem tér vissza az ortodox politikához. A svéd korona gyengülése nyomán a lakosság egyre inkább az euró felé fordul.

Eddig nem hozott fordulatot a törökországi választás a líra árfolyamára nézve, a befektetőket nem győzte meg az Erdogan vezette új kormány. A piacon attól félnek, hogy a kabinet nem mozdul el eddigi politikájától, így az elmúlt napokban is töretlenül zuhant a líra árfolyama. Beszédes, hogy 

a török fizetőeszköz értékvesztése a napokban volt az elmúlt évben a legnagyobb mértékű.

Közben kereskedők a Bloombergnek azt mondták, hogy az állami hitelezők leállították a dolláreladásokat, amelyekkel eddig védték a líra árfolyamát. Ez arra utal, hogy a pénzügyi vezetés felhagy a költséges intervenciókkal.

Daily life in Konya
On 27 Oct. 2018, a Turkish flag hangs over the old bazaar and street market place of Konya, an Anatolian city in Turkey.  (Photo by Diego Cupolo/NurPhoto) (Photo by Diego Cupolo / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Fotó: Diego Cupolo / AFP

A piacok egy rövid időre fellélegeztek, amikor kiderült, hogy Recep Tayyip Erdogan újraválasztott elnök a Merrill Lynch korábbi stratégáját, Mehmet Simseket nevezi ki pénzügyminiszternek, ugyanis a befektetők abban bíztak, hogy a kormány visszatér egy ortodoxabb gazdaságpolitikához. Közismert, hogy 

az elmúlt években a líra szabadesésszerű gyengülése és az infláció elszabadulása ellenére sem „adott zöld utat” a jegybanki kamatemeléseknek, mert az elnök változatlanul az olcsó hitelek segítségével képzelte el a gazdaság felpörgetését. 

A független szakemberek helyett lekötelezettjeit, rokonait, bizalmasait ültette a jegybank élére, akik az Erdogan által elvárt módon döntöttek a kamatalakításkor, és a „tankönyvi” emelések helyett rendre vágták azt irányadó rátát. Tavaly januárban még 14 százalékon állt a líra alapkamata, mostanra 8 százalékra csökkentették. Mára kiderült, hogy Erdogan terve nem vezetett sikerre, sokkal inkább táplálta a 40 százalékra rúgó inflációt és a líra mélyrepülését. A török fizetőeszköz csak a május 28-i választások óta eltelt tíz nap alatt 12 százalékot gyengült a dollárral szemben.

 

Erdogan újraválasztásakor a gazdaságpolitika megújítását ígérte, amit Mehmet Simsek kinevezésével kívánt bizonyítani, de egyelőre a piacon nem látnak nagy változást – ezért rendre elfordulnak a török eszközöktől. A 10 éves török állampapír hozama a május végi 9 százalék körüli szintről mostanra 15 százalék fölé nőtt. 

Nem meglepő, de a török állami bankok változatlanul nem kommentálják devizapiaci beavatkozásaikat. Egy volt jegybanki vezető korábban arról beszélt, hogy az állami tulajdonú pénzintézetek továbbra is aktívak lehetnek a piacon. A helyzetet látva az elemzőcégek is frissítették árfolyam-várakozásaikat. A Goldman Sachs az eddiginél nagyobb  líragyengülést vár, azzal számolnak, hogy a keresztárfolyam eléri a 28-as szintet is, a korábban jelzett 22-es helyett. Tetsuya Yamaguchi, a Fujitomo Securities vezető technikai elemzője szerint megugrott a japán jen-török líra kereskedési volumene, amiből veszteségcsökkentő eladásokra lehet következtetni.

Feladhatja a koronát Svédország?

Az egykor egyértelműen koronapárti svéd lakosság egyre kevésbé elutasító az euróval szemben, nemzeti valutájuk mélyrepülése miatt. 

A korona valaha volt leggyengébb szintje körül áll az euróval szemben, a helyi statisztikai hivatal jelentése szerint a lakosság 30,6 százaléka szavazna az euró bevezetése mellett, 50,5 százalék ellenezné a lépést. 

Tény azonban, hogy a közös valuta támogatottsága a legmagasabb szinten van az európai adósságválság több mint egy évtizeddel ezelőtti kezdete óta.

Egyre emelkednek az importárak Svédországban

A fordulat érthető, ugyan a svéd korona esetében nem lehet a török lírához hasonló mélyrepülésről beszélni, de 

az elmúlt évet jellemző, nagyjából 10 százalékos leértékelődés megdrágította az importtermékeket, és eluralkodott a félelem azzal kapcsolatban is, hogy a svéd exportőrök nem lesznek képesek a „hátukon vinni” a gazdasági növekedést.

 

Karin Karlsbro, az Európai Parlament liberális képviselője azt mondta, a koalíciós kormányban is benne lévő pártja támogatja a pénzcserét, mivel az az európai egység erősítése mellett védelmet adna az árfolyam gyengülésével szemben is a lakosságnak.  

Fordulóponthoz érkeztünk, beszélnünk kell a lehetséges megoldásokról

– foglalta össze véleményét.

Az ügy előzménye, hogy évekkel korábban a lakosság népszavazáson utasította el a közös pénz bevezetését, és még az uniós csatlakozást is negatívan fogadta a közvélemény. Ám

az elmúlt évtizedben 30 százalékkal értékelődött le a korona az euróval szemben, 

és immár a svéd jegybankárok is aggódnak, hogy az infláció megfékezésére tett lépéseik hatását lenullázzák a magas importárak.  
 

 

Folytatódnak a török–svéd–finn tárgyalások a svéd NATO-csatlakozásról
 

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár  Isztambulban közölte, hogy Törökország, Svédország és Finnország június közepén folytatja a tárgyalásokat Svédország NATO-csatlakozásáról, amelynek szerinte már rég eljött az ideje. Stoltenberg a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján elmondta: a török államfővel megállapodtak abban, hogy az érintett három ország képviselői a június 12-vel kezdődő héten ismét összeülnek megvitatni a kérdést.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.