Drágulhatnak a ruhák – kisebb gyapottermés várható

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) előrejelzése szerint India 1,4 millió bála gyapotot (egy bála 170 kilogramm) fog exportálni az idén júliusban véget érő 2022–23-as pénzügyi évben, ami mintegy kétharmados visszaesés az előző évi 3,74 millióhoz képest. Az Egyesült Államok kivitele 14, Brazíliáé 11 százalékkal zsugorodik.

Alig marad tehát kapacitás, hogy kitöltse a csökkenő indiai export által hagyott űrt. Eközben a növény iránti kereslet tovább nő, az USDA várakozásai szerint a kereslet a 2023–24-es pénzügyi évben 6 százalékkal haladja meg a termelést. A ruházati cikkek iránti igény várhatóan Ázsiában lendül fel a nagyfogyasztónak számító Törökországban és Pakisztánban a természeti katasztrófák okozta visszaesés után – írja a Nikkei Asia.

Az export csökkenése a szélsőséges időjárással magyarázható, az amerikai gyapottermelés mintegy 40 százalékát adó Texas szárazsággal küzd, ahogy az indiai Gudzsarát, Tamilnádu és más térségek is. India a világ legnagyobb gyapottermelője, 11,7 millió hektáron termesztik a növényt, míg világszerte 31,2 millión. A világ legnépesebb országában a gyapotipar mintegy 60 millió embernek biztosít megélhetést, és a termelés nagy részéből a saját igényét fedezi.

Az elemzők szerint a jövőben Újdelhi importra szorulhat, ami nagy csapás lenne a piacra, tekintve, hogy a harmadik legnagyobb exportőrnek számít az Egyesült és Brazília után. A gyapot melegkedvelő egynyári növény, a termését horgászati eszközök, papír, kávészűrők, ruházati termékek és több más árucikk előállítására használják. 

Pakisztánban kézi módszerrel, többnyire nők szedik, mindenféle felszerelés nélkül. Egy napi munkájukért 350–500 rúpia (540–800 forint) közötti összeget keresnek, amiért 40 kilogrammot kell begyűjteniük. Többségük nincs regisztrálva és feketén dolgozik, így nem jogosultak egészségügyi és társadalombiztosítási ellátásra. Ezzel szemben az Egyesült Államokban gépekkel végzik a munka nagy részét, és itt a fizetések is jóval magasabbak.