Lemondott a kormányfő, indul a koalíciós vetésforgó Romániában
A tervezetthez képest közel háromhetes késéssel, de benyújtotta lemondását hétfőn Nicolae Ciuca román kormányfő. A nemzeti liberális párt (PNL) vezetője a 2021 novemberében megalakult hárompárti koalíció megállapodása értelmében távozik tisztségéből, hogy átadja a helyét Marcel Ciolacu szociáldemokrata (PSD) pártelnöknek. Lemondása bejelentését követően Ciuca formálisan visszaadta megbízatását Klaus Iohannis államfőnek, aki az alkotmány értelmében beindítja a kormányalakítási konzultációt. A román liberálisok és szociáldemokraták – úgymond a politikai erőegyensúly megőrzése érdekében – a politikai vetésforgónak elnevezett váltás keretében több miniszteri tárca irányítását is újraosztják egymás között.
Fotó: LCV
A miniszterelnök-cserét májusban kellett volna végrehajtani, azonban közbeszólt a pedagógusok által kirobbantott munkabeszüntetés, amelynek idejére a hatalmon lévő alakulatok felfüggesztették az egyezkedést. Késhegyig menő tárgyalásokat követően a kormánynak a hétvégén sikerült megállapodásra jutnia a tanügyi szakszervezetekkel, így utóbbiak hétfőn bejelentették a sztrájk felfüggesztését. A pedagógusok által kiharcolt legfontosabb eredmény, hogy június 1-jei hatállyal a közoktatásban és a felsőoktatásban dolgozóknak, valamint a kisegítő tanszemélyzetnek az alapfizetése havi bruttó 1300 lejjel nő (1 lej 74 forint), míg a kisegítő személyzet havi fizetése bruttó 400 lejjel emelkedik.
Ez átlagosan 25 százalékos béremelés.
Az új közalkalmazotti bértörvényben a tanárok bértáblája a legmagasabb közalkalmazotti fizetés 23 százalékának megfelelő országos bruttó átlagjövedelemnél kezdődik, és 2024. január 1-jétől az új törvényben előirányzott béremelés 50 százalékával növelik a fizetéseket a tanügyben. A tanügyi szakszervezetek egyértelművé tették: amennyiben az új bértörvényben nem jelennek meg a kormány által hétfőn elfogadott sürgősségi rendeletben szereplő alapelvek, újrakezdik a sztrájkot. Egyébként az ágazatban az idén foganatosítandó fizetésemelések 222 milliárd forintnak megfelelő többletterhet rónak a román költségvetésre, és Marius Budai munkaügyi miniszter szerint csak a büdzsékiegészítéskor derül ki, hogy honnan csoportosítják át ezt a tételt.
Rázós kormányzás következhet
A Ciuca és Ciolacu közötti stafétaváltás ellenére
nem ígérkezik zökkenőmentesnek a minisztériumok újraosztása a koalíciós pártok között.
A román liberálisok szemet vetettek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által irányított három tárca egyikére, a Cseke Attila vezette fejlesztési tárcára, amelyet gazdag költségvetése miatt a leginkább „aranytojást tojó tyúkként” emlegetnek, többek között az eurómilliárdokat felhasználó településfejlesztési projektcsomagjának köszönhetően. Marcel Ciolacu – akit a tervek szerint a héten beiktathatnak a miniszterelnöki tisztségbe – a hétvégén felajánlotta a magyar alakulatnak, hogy a fejlesztési tárca helyett vegye át az európai projekteket kezelő, illetve az energiaügyi minisztérium irányítását.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azonban közölte, hogy alakulata nem tudja elfogadni ezt, továbbra is ragaszkodik az általa vezetett tárcákhoz. A politikus leszögezte,
az RMDSZ nem fog kilépni önszántából a kormányból, de nem tartja kizártnak, hogy kihagyják belőle,
ugyanakkor folytatja a tárgyalást koalíciós partnereivel. Arra a felvetésre, hogy a szövetség esetleg nem tölt be miniszteri tárcákat a Ciolacu-kabinetben, bizonyos kormányzati funkciókat azonban megőrizhet, és külső támogatást nyújt a koalíciónak a parlamentben, Kelemen hétfőn úgy válaszolt: ez kizárt, „az RMDSZ ugyanis nem szenved Stockholm-szindrómában”.
Marcel Ciolacunak nem lesz könnyű dolga ellátni a miniszterelnöki teendőket, mivel máris jelentős társadalmi elégedetlenségekkel szembesül. Még abba sem hagyták a munkabeszüntetést a pedagógusok, sztrájkot robbantottak ki a múlt héten az egészségügyi dolgozók és utcai tüntetésekbe fogtak a rendvédelmi szakszervezetek tagjai, valamint a vasutasok. A szakszervezetek nyomására a kormány a múlt héten rendeletet fogadott el, amely június elsejétől kezdődően bevezeti a 2017 óta hatályos bértörvényben előírt, de rendre elnapolt fizetésemeléseket, így az egészségügyi, a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági alkalmazottak jövedelme, illetve a katonák és a csendőrök zsoldja is eléri azt a maximális szintet, amelyet 2022-re irányzott elő számukra a hat éve megszavazott törvény.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.