Kaczynski visszatér, és megnyomná a minimálbéreket a választásra készülő lengyel kormánypárt

Rekordnagyságú, egy év alatt több mint 23 százalékos minimálbér-emelést javasolt a harmadik választási győzelmében reménykedő, Jog és Igazságosság (PiS) vezette lengyel kormány, a közgazdászok azonban aggódnak, hogy ez csak tovább súlyosbítja az egyébként is két számjegyű inflációt.

A tervek szerint a jelenleg 3490 złotys minimálbér július 1-jén 3600, 

 (Egy złoty 83,7 forint.)
A következő parlamenti választást ősszel rendezik, és a PiS egymást követő harmadik győzelme precedens nélküli lenne a lengyel demokrácia történetében. A közvélemény-kutatások szerint erre meg is van az esély, mivel a párt mindegyikben vezet a Donald Tusk vezette Polgári Platform előtt, bár nem meggyőző fölénnyel. 
A siker biztosítása érdekében miniszterelnök-helyettesként visszatér a kormányba a párt elnöke, az ország de facto vezetőjének tekintett Jaroslaw Kaczynski – ezt szerdán jelentette be a kabinet szóvivője. 

Marlena Malag család- és szociális ügyekért felelős miniszter szerint a minimálbér-emelés célja, hogy segítsenek az embereknek megbirkózni az egyre súlyosbodó megélhetési válsággal. Az infláció ugyan folyamatosan lassul, májusban azonban még mindig 13 százalékos volt, viszont havi bázison 2022 februárja óta először stagnált.

Adam Glapinski, a jegybank elnöke szerint még az idén megkezdhetik a kamatcsökkentést, amennyiben a fogyasztói árak emelkedés egy számjegyűre esik. Rafal Benecki, az ING Poland vezető közgazdásza azonban korainak tartana egy ilyen lépést. 

 – idézte a figyelmeztetését a CNBC.
Benecki emlékeztetett, hogy a kormány az idén eddig 24 milliárd złotyval, 92 milliárdra hizlalta a költségvetési hiányt, jövőre pedig emelni akarja a családtámogatás összegét – ehhez jön a minimálbér jelentős arányú emelése.
„

 Ebben az összefüggésben egy esetleges 2023 végi kamatcsökkentés inkább egyszeri lépésnek tűnik, míg a rendszeres monetáris lazítási ciklus valószínűleg a harmadik negyedévben kezdődik” – tette hozzá.

Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a 

 a fejlett ipari államok jegybankjai pedig tovább emelik a kamatokat, ami arra utal, hogy felfelé mutató inflációs kockázatokat látnak.

„Véleményünk szerint ahhoz, hogy az infláció elérje a célértéket, a bérnövekedési ráta öt százalék alá csökkenésére és paradigmaváltásra van szükség a gazdaságpolitikában, azaz kevesebb fogyasztásra és több beruházásra” – állítja Benecki.
A CNBC ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a lengyel vállalati szektorban a bérnövekedés üteme májusban éves szinten 12,1 százalékra lassult, de középtávú inflációs kilátások miatt ez az arány még mindig aggasztja a közgazdászokat. 

„Mivel a munkaerőpiac még mindig nagyon feszes, és a következő hónapokban valószínűleg további, választások előtti költségvetési ösztönző intézkedéseket jelentenek be, nő annak a kockázata, hogy a bér- és inflációs nyomás annál is tartósabbnak bizonyul, mint ahogyan azt jelenleg látjuk” – mondta ezzel kapcsolatban Nicholas Farr, a Capital Economics feltörekvő európai gazdaságokkal foglalkozó közgazdásza.
Kiemelte, hogy az újabb minimálbér-emelés hatása valószínűleg jelentős lesz, mivel az elmúlt években Lengyelországban figyelemre méltóan nőtt, becslések szerint eléri a hárommilliót az ilyen fizetést kapó munkavállalók száma. A hatás pedig továbbgyűrűzik, mivel más állami juttatások is a minimálbérhez vannak kötve, ráadásul várhatóan arra késztet majd más, nem minimálbérért dolgozó munkavállalókat, hogy nagyobb béremelést követeljenek, miközben a munkanélküliség mindössze 5,2 százalék.