Német vétó – és patthelyzet az uniós fiskális reformban

Christian Lindner német pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy az uniós tagállamoknak a jelek szerint nem sikerül áthidalniuk nézeteltéréseiket a közösség költségvetési szabályainak reformjáról, emiatt nem várható megállapodás e kérdésben az idén.

A szabad demokrata német politikus a Financial Times című lapnak nyilatkozva egyértelművé tette, hogy Berlin nem hátrál meg, nagyobb államadósság-csökkentést követel a tagállamoktól. Ezzel viszont megakadályozza például az olaszok és a franciák követelését, akik rugalmasabb rendszert szeretnének kialakítani.

Az Európai Bizottság szeretné felülvizsgálni a Stabilitási és Növekedési Paktumot, s ennek során lehetővé tenné, hogy az adósságcsökkentési megállapodások közvetlenül Brüsszel és a tagállamok között jöjjenek létre. Németország azonban attól tart, hogy ez a rendszer politikai alkuk tárgyává tenné a folyamatot, amelyek során Brüsszel befolyása megerősödne, s nem csökkenne az uniós adósságszint a megfelelő mértékben.

„Elképzelhetetlennek tartom, hogy a fiskális szabályok kialakításkor ne vegyék figyelembe Németország javaslatait” – hangsúlyozta. A magát barátságos héjaként jellemző Lindner költségvetési kérdésekben egyértelművé tette azt is, hogy

A korábbi fiskális szabályokat a koronavírus-járvány idején, 2020 elején függesztette fel Brüsszel, viszont jövőre már ismét hatályba lépnének. A hagyományosan lazább költségvetési elveket valló déli tagállamok, de maga Brüsszel is csalódott a német állásponttal kapcsolatban. 

Ha nem ez lenne a német álláspont, már megállapodtunk volna – nyilatkozta a lapnak egy uniós hivatalnok.

Az unió elnöki tisztjét júliusban hat hónapra Spanyolország veszi át, Madrid korábban abban reménykedett, hogy az év végéig megszülethet a lazább feltételeket tartalmazó megállapodás. A helyzetet bonyolítja, hogy Pedro Sánchez miniszterelnök július végére előre hozott választást hirdetett meg, s erőviszonyok értékelése alapján pillanatnyilag úgy tűnik, nem ő fogja menedzselni a spanyol EU-elnökséget. 

A német koalíciós kormányban a piacpárti szabad demokratákat képviselő Lindner világossá tette azt is, hogy a Merkel-éra utáni szociáldemokrata vezetésű koalíció (a szabad demokratákkal és a zöldekkel) továbbra is folytatja a nagy előd szigorú költségvetési politikáját. 

– hangsúlyozta. A német álláspont szerint az eladósodott tagállamoknak évente GDP-arányosan 1 százalékponttal kellene csökkenteniük adósságukat, függetlenül attól, hogy a gazdasági ciklus éppen melyik fázisában vannak, vagyis recesszió idején is. A kevésbé eladósodott államokra fél százalékpontos csökkentési kötelezettség hárulna. 

A pandémia előtti időszakban a GDP 60 százalékában meghatározott adósságplafonhoz elkezdett ugyan közelíteni az EU átlagos adósságrátája, de a 80 százalékhoz közeli szint így is meglehetősen távol volt a céltól. A várakozások szerint az idén újra 85 százalék fölé emelkedik az átlagos államadósság. Berlin egyébként a jelentős fiskális élénkítőcsomag miatt maga is trükközni kénytelen a költségvetési hiánnyal.