Törökországban hamarosan eljön az igazság pillanata

Optimistán fogadta a piac Mehmet Simsek, egy veterán reformpárt politikus kinevezését a pénzügyi tárca élére. Simsek, aki a miniszterelnök-helyettesi pozícióra is megbízást kapott, jelezte, hogy a korábbinál konvencionálisabb monetáris politikát támogat – ám óvatos lépésekben, hogy elkerülje a hirtelen kiigazítás kockázatait.

Simsek kijelentését a fokozatosságról sokan úgy vélték, hogy megkongatta a vészharangot, azt gyanítják, hogy a gazdaságpolitikai fordulattal kapcsolatos várakozások túlzók. A dollárban kibocsátott török államkötvények négyheti optimizmus után a héten a kötvénypiacok legnagyobb vesztesei közé tartoztak. Az államcsőd elleni biztosítástként szolgáló CDS-felárak – miután korábban meredeken csökkentek – ismét emelkedésnek indultak.

– nyilatkozta a Bloombergnek Paul Greer, a Fidelity International londoni portfóliómenedzsere. Szerinte az új gazdasági csapatnak limitált a politikai tőkéje és hatása arra, hogy gyors és mélyreható reformokat hajtson végre, és ezzel visszaállítsa a török kormány piaci hitelességét.

A csütörtöki jegybanki döntés Hafize Gaye Erkan új jegybankelnök számára is erős teszt lesz. A frissen kinevezett jegybankár csaknem egy évtizedet dolgozott a világ egyik legnagyobb befektetési bankjánál, a Goldman Sachsnál (GS) és elnöke volt az elhíresült First Republic Banknak. Így ha valaki, ő biztosan tudja, hogy mivel is lehetne a befektetők kedvére tenni. 

A török kötvény- és devizapiac tehát a remények és a szkepszis Szküllája és Karübdisze között navigál. A GS elemzői bizalmat szavaztak korábbi kollégájuknak, és az egyhetes repókamat 40 százalékra való emelését várják. A Standard Chartered viszont mindössze 14 százalékra számít, igaz, ez is jelentős monetáris szigorítást jelentene a jelenlegi 8,5 százalékhoz képest. A török jegybank a vágtázó, 80 százalék felett i infláció ellenére 2022 őszétől folyamatosan csökkentette az irányadó kamatát. 

„A piacok azt feltételezik, hogy Simsek és Erkan szabad kezet kapott a gazdaságpolitikában. Bármilyen ennek ellentmondó jelzés heves piaci reakciót vált ki – különösen fontosak az első intézkedések” – kommentálta a helyzetet Viktor Szabo, az Abrdn londoni befektetési igazgatója. A török jegybank élén meglehetősen nagy forgalom volt az elmúlt években, 

Más vélemények szerint jelenleg nem is annyira maga a kamatemelés, vagy annak a mértéke a fontos, hanem az, hogy a központi bank milyen jövőképet, stratégiát vázol fel. Ez lehet az első jele annak, hogy a jegybank mennyire képes megszabadulni a politikai elvárásoktól.

Az opciós piac azt árazza, hogy a kamatok júniusban 25 százalék fölé emelkednek, majd az év végén elérik a 30 százalékot. A Citigroup azonban máris figyelmeztetett arra, hogy a piacok túlságosan optimisták – és így szinte törvényszerűen csalódni fognak. Ha így lesz, 

 ami azért nagyon veszélyes, mert a török gazdasági növekedést az elmúlt évtizedekben dolláradósságból finanszírozták – a líra hosszú évek óta folyamatosan gyengül a zöldhasúval szemben.