Van egy uniós ország, ahol szinte leküzdötték az inflációt, mégsem nyugodtak

Van két olyan európai ország, amelyeknek az inflációs rátáját megirigyelné a kontinensen szinte mindenki: Svájcban akkor sem érte el a 4 százalékot az éves drágulás üteme, amikor Európa-szerte több évtizedes csúcsokra emelkedett tavaly – és most 2,2 százalék –, Dániában pedig a hétfőn közzétett adatok szerint már 3 százalék alatt járnak, miután a múlt hónapban 1,4 százalékkal csökkentek az árak. Egyik ország sem tagja az euróövezetnek, és nem Európa inflációs szempontból érzékeny, feltörekvő keleti részében vannak. 

A dán éves inflációs ráta az áprilisi 5,3 százalékról szakadt májusban 2,9 százalékra, és a havi árcsökkenés már a negyedik eset október óta. Az euróövezet eközben átlagban még mindig 6,1 százaléknál tart, pedig ott is nagyot szakadt a ráta az áprilisi 7 százalékról.

A hatalmas lépéselőnyre nem a korona erősítésével tettek szert a dánok, hiszen a helyi fizetőeszköz árfolyamát nagyon szűk sávban engedik csak mozogni, és idén még valamelyest gyengült is az euró ellenében, bár csak egyötöd százalékkal. Nem is a hatalmas kamatszigorítással, hiszen bár a dán jegybank nem nulláról tornázta fel fő kamatát, mint az Európai Központi Bank, hanem mínusz fél százalék alól, összességében nem emelt többet, és nem is csapott hamarabb a lovak közé.

Amiben jelentős különbség mutatkozik a többi európai országhoz képest, az az élelmiszer-infláció mértéke. Dániában az áprilisi 13,1 százalékról májusban 10,6 százalékra mérséklődött az élelmiszerek éves drágulásának a rátája, Scájcban 5,4-ről 5,3-re. Ezek még mindig fájdalmas mértékek, de összehasonlításul: az Európai Unió egészében áprilisban átlagosan 16,4 százalék volt az élelmiszerek inflációja, a németeknél például 16,8, a lengyeleknél és a románoknál majdnem 20, Magyarországon pedig kis híján 40 százalék.

Az ugyancsak hétfőn közölt cseh inflációs adatok szerint májusban náluk 14,5 százalékra mérséklődött az élelmiszerek inflációja, és ez az Európa-szerte megfigyelt trend mindenütt segíti az infláció általános rátájának a csökkenését, ahogy a dánoknál is. 

Koppenhágában mégsem mondhatják, hogy Dániában már semmi se bűzlik, és a problémájukhoz hasonlóval mások is szembenézhetnek hamarosan Európában, ahol az élelmiszerpiacok trendje könnyen átgyűrűzik egyik országból a másikba.

Ez a gond pedig az aszály. Az inflációs adatok az egymást követő hetedik hónapban csökkenést mutatva ragyogó nyári napon érkeztek, és pont ez a probléma. Május 24. óta ilyen felhőtlen a dán égbolt, és a következő tíz napra sem jósolnak mást az előrejelzők. 

Ha az élelmiszer nem segíti az infláció viszonylag alacsonyan tartását, mástól ezt nem nagyon lehet várni: a változékony élelmiszer- és energiaárakat kiszűrő maginfláció még mindig 5 százalék Dániában. A sajt, a tojás, az édességek, lekvárok, csokoládék még mindig jóval drágábbak, mint egy éve, és ha rosszul alakulnak a terméskilátások, az egy sor növényi és hústermék további drágulásához vezethet.

A mezőkön vészjóslók az előjelek – írta a The Copenhagen Post. Lars Jonsson, egy gazda, akit idéznek elmondta: a búzája olyan satnya és ritkás, hogy nyugodtan sétálni lehet a sorok közt. 

Klaus Kaiser, a lapban idézett közgazdász arra figyelmeztetett, hogy az aszály megdrágíthatja a gabonatermékek mellett a zöldséget, a krumplit, a bogyós terméseket, sőt a tejet és a húst is, ha a takarmányból is szűkös lesz a termés. 

azaz a külföldi termékek behozatala aligha szünteti meg. Franciaország egyes déli részein már korlátozzák a vízfogyasztást, az európai aszálymegfigyelési rendszer szerint 

26,9 százalék pedig figyelmeztetési fokozatban van (lásd a térképen: itt). A hatalmas gabonaexportőr Argentína szintén aszállyal küzd. Az időjárási bizonytalanság minden bizonnyal az Európai Központi Bank döntéshozói számára is főfájást okoz: nem arra mutat, hogy az európai recessziót mélyítő kamatszigorítással le lehet állni.

Van egyébként még egy nem euróövezeti európai ország, ahol a dánoknál is alacsonyabbra, 2,5 százalékra csúszott le az infláció, a háborúzó Oroszországgal azonban kevesen cserélnének, és óvatos maradt az orosz jegybank is, mert már látszanak az újabb drágulási hullám jelei. A svájci jegybank sem dől hátra. 

A dánokat egyébként a viszonylag alacsony inflációs rátáik sem óvták meg az életszínvonal csökkenésétől, hiszen ez több egyéb tényezőtől is függ, döntő mértékben a bérek alakulásától. Áprilisban Dániában 6 százalékkal volt alacsonyabb a kiskereskedelmi forgalom, mint egy évvel korábban.