Vészhelyzetben a Föld – nyolcból hét kategóriában már kigyulladt a piros lámpa

Nyolcból hét kategóriában már a veszélyzónában tart a Föld – állítja egy több mint negyven tudós közreműködésével elkészült tanulmány.

A Nature Journalben publikált kutatás többek között a lég- és vízszennyezettséget, az épített, illetve természetes környezetünket vizsgálta részletesen, és nyolc kategóriából 

Gócpontokat is megállapított a svéd vezetésű, de nemzetközi kutatócsoport, ezek Kelet-Európa, a Közel-Kelet, Dél- és Délkelet-Ázsia, Kína, Afrika egyes részei, valamint Brazília, Mexikó és az Egyesült Államok nyugati partja. A klímaváltozás miatt a bolygó kétharmada nem felel meg annak a kritériumnak, hogy biztosan és folyamatosan hozzájusson friss ivóvízhez.

Már 1 Celsius-fok is sok

A Föld Bizottság (Earth Commission) névre keresztelt csoport példája szerint, ha a Föld most elmenne egy orvosi kivizsgálásra, azt mondaná a doktor, hogy jelenleg nagyon beteg sok különböző területen – olyannyira, hogy az már a lakosság jólétét fenyegeti.

A jó hír, hogy nem végleges a diagnózis, azaz nem minden folyamat megállíthatatlan vagy visszafordíthatatlan. Elméletben le lehetne mondani például a szénről, az olajról és a földgázról, ami jót tenne a földek és vizek állapotának. 

– kontrázott Johan Rockström, a Potsdami Klímakutatási Intézet igazgatója.

Meghatároztak a kutatás során veszélyességi kategóriákat is, hogy például mi az, ami biztonságos a bolygónak, vagy mi az, ami már az emberéletet veszélyezteti. Ugyanazt az ipari forradalom előtti időkhöz mért 1,5 Celsius-fokos melegedési küszöböt használták, amit a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény rögzített. Egyelőre 1,1 fokkal nőtt a hőmérséklet, azaz elméletileg még nem érte el a vészhelyzeti sávot, ám ez nem jelenti azt, hogy a melegedésnek ne lennének máris káros hatásai. 

– jelezte Joyeeta Gupta, az Amszerdami Egyetem környezetvédelmi professzora.

Verseny a fejfájásért

Idevág a Másfélfok legfrissebb elemzése, amely a migrén, a klímaváltozás és a légszennyezettség összefüggéseivel foglalkozik. 

A Neurology folyóiratban megjelent átfogó értékelő kutatás alapján a szélsőséges hőmérséklet és a változékonyság összefügg a stroke előfordulásával és súlyosságával, a migrénes fejfájással, a demenciában szenvedők kórházi kezelésével és a sclerosis multiplex fellángolásával. Megjegyezték, hogy a stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak, így míg az egyik évszakban a hőség, a relatív páratartalom, egy másikban a légszennyező anyagok versenyeznek fejfájásunk fő kiváltó okáért.

Rögzítették, hogy mivel a különböző megbetegedéseknek, így a migrénnek is jelentős kedvezőtlen gazdasági hatása lehet, így például a beltéri levegőminőség, valamint a hűtő- és fűtőrendszerek korszerűsítése javíthatja a migrénnel küzdők munkahelyi teljesítményét. 

Ehhez jól működő korai figyelmeztető rendszerekre, intézményi felkészülési tervekre és a szociális ellátás ilyen irányú bővítésére van szükség. Mint annyi más esetben, itt is pozitív szinergiák sokaságát adná, ha komolyan vennénk az épületeink mélyfelújítását, ami nemcsak Magyarország (és a világ) jelentős dekarbonizációjához járulna hozzá, de érdemben javítaná a benne lakók életminőségét is.

Pontos és fontos

Az AP hírügynökség megkérdezett külső szakértőket is arról, hogy mit gondolnak a nemzetközi tudományos műről, és akár magyar dolgozatokat is idevehetnénk, mert egybevágnak a vélemények, hogy pontos és fontos tanulmányról van szó. 

Viszont ahogy a George Washington Egyetem környezettel és egészséggel foglalkozó professzora, Lynn Goldman fogalmazott: „nem lehetünk különösebben optimisták abban a tekintetben, hogy ezután cselekedni is fognak”.