A korábbi éllovas Németország idén a sor végén kullog

Németország gazdasága továbbra is az olcsóbb oroszországi gáz „elvonási tüneteit” szenvedi. Ez a fő oka Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter (Zöldek) szerint az ország gazdasági bajainak. Második okként német közgazdászok az ukrán háborút, a Scholz-kormányzat által váratlanul megemelt, nagymérvű anyagi támogatást, a NATO-viszonylatban rendkívül alacsony német katonai kiadások szükséges megemelését, ezzel összefüggésben az USA biztonsági garanciáinak gyengülését jelölik meg. 

Németország az egyetlen G7-tagállam, amelynek idei növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IWF) ez évi első két előrejelzésében nem javította – akárcsak néhány tized százalékkal. Sőt, három hónapja, 2023 tavaszán az IWF még mindössze 0,1 százalékos visszaesést jósolt – ami az idei GDP-t illeti. Idén július végén már 0,3 százalékos visszaesést prognosztizált, amit elsősorban az ipari termelés bajaival magyarázott. Ezzel szemben a nemzetközi pénzügyi szervezet 

az áprilisban publikált 1,1 százalékos növekedési kilátásokat július végén feljavította 1,3 százalékra.

Átlag alatt

Tavaly Németország gazdasága 1,8 százalékkal bővült. Akárhogyan is, ez mélyen a 2023-ra várható világátlag (plusz 3 százalék) alatt van. (Csak összehasonlításképpen: a 2000–2019-es időszakban – még a koronavírus-válság előtt – a világ gazdasága 3,8 százalékos évi növekedést mutatott.) Még a G7 másik gyengélkedője, Nagy-Britannia is képes volt feljavítani a 2023. áprilisi mínusz 0,1 százalékos jóslatot júliusban 0,4 százalékra. A G7 kulcsországa, az Egyesült Államok a júliusi IWF-felmérés szerint 1,8 százalékos gazdasági bővülésre számíthat, 0,2 százalékkal többre, mint 2023 áprilisában. A mintegy tucatnyi büntetőszankció-csomaggal sújtott Oroszország, a „fekete bárány” is javított Valutaalap-bizonyítványán, az áprilisi 0,7 százalékról 2023 júliusára 1,5 százalékra.

Berlinben a recesszió szélén való táncolás különös, egymásnak ellentmondó jelenségeket teremt. Német politikusok egyfelől a migránskérdés kapcsán a képzett munkaerő hiányára panaszkodnak, másfelől a német ipar színe-java (fémipar, vegyipar) elbocsátásokra készül.

A neves gazdasági elemzőcég, az Ifo Institut 2023 nyári konjunktúra-összefoglalója azzal számol, hogy idén átmeneti munkanélküliség-emelkedés következik be, majd 2024-re ez a mutatószám visszatér a 2022-es szintre. Szokatlanul derűlátó az államadósságot illetően: az új adósság tavalyi erős megugrása (106 milliárd euróra) után ebben az évben 69, jövőre pedig 27 milliárd euróra csökken a mutatószám. Ezzel ellentétben a külföldre nyújtott szolgáltatások mérlegpozitívuma a 2022-es 145 milliárdról idén 232 milliárdra, 2024-ben pedig 269 milliárd euróra szökik fel, ami így jóval az EU ajánlotta 6 százalékos GDP-küszöbérték felett alakul.

Feljövőben a szélsőjobb

Mindezen, többségükben negatív gazdasági irányzatok mellett, azok megalapozójaként nyugtalan a német belpolitikai élet. A nagyszámú migráns integrálása a német gazdaságba, társadalomba továbbra sincs megoldva, és ehhez jönnek a nemrég érkezett ukrajnai menekültek beilleszkedési gondjai. A hármas kormánykoalíció helyzete gyenge. Az országban nő a megosztottság. A szélsőjobboldaliként jellemzett, a migránsellentmondásokat meglovagoló AfD, amely eddig elsősorban a keletnémet területeken, a volt NDK-ban épített ki erős pozíciókat, feljövőben van Nyugat-Németországban is. Pforzheimben, Baden-Württemberg tartomány Szeged-nagyságú városában a CDU a városi tanácsban mindig az erősödő AfD mellett szavaz, miközben a többi párt igyekszik a lehető legnagyobb távolságot tartani a szélsőjobboldali politikai erőtől.  

Van azért, aki optimista

Európának sem mennek jól a dolgai. Az inflációs nyomás enyhítésére a frankfurti Európa-bank (ECB) 4,25 százalékra emelte a meghatározó kamatlábat. Ennek ellenére a Valutaalap főközgazdásza, Pierre-Olivier Gourinchas óvatosan derűlátó. A világgazdaság feltápászkodik a korona-világjárvány és az Ukrajna-háború kettős csapásából, legalábbis rövid távon ez látszik – fogalmaz. A turizmus lábra kap: ez magyarázza a két EU-célország, Spanyolország és Olaszország teljesítményjavulásához fűzött várakozásokat. Az USA számait a reáljövedelmek a vártnál valamivel magasabb növekedése és a bővülő autóvásárlások szépítik meg.