Adóprésben Románia: emelkedő kulcsok, megszűnő kedvezmények, ingatlanadó a gazdagokra

Változtatna a jelenlegi román adópolitikán a miniszterelnöki tisztséget egy hónapja betöltő szociáldemokrata Marcel Ciolacu, elképzeléseit azonban nem fogadják kitörő örömmel a megcélzott alkalmazotti körök, valamint a kis- és közepes vállalkozók. A tervezett módosítások oka prózai: már tavasszal kiderült, hogy 20 milliárd lej (1 lej 76 forint) körüli lyuk tátong a büdzsén, a költségvetési deficitet – amely tavaly 5,7 százalékos volt – nem sikerül lefaragni. 

Emiatt Románia ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik, és idén a GDP 4,4, jövőre 3 százalékára kellene visszaszorítania a hiányt, ami viszont szakértők szerint a lehetetlennel határos. Brüsszel azonban nemrég is arra figyelmeztetett, hogy Románia uniós forrásokat kockáztat, ha nem teljesíti a deficitcélt.

A bukaresti balliberális koalíció – amelynek élén a politikai vetésforgó alapján a „gazdasági patriotizmust” hirdető szociáldemokraták (PSD) átvették az irányítást – a többi között 1 százalékos adót fizettetne a több ingatlannal rendelkező tulajdonosokkal, ha ezek összértéke meghaladja az 500 ezer eurót. Ez azt jelentené, hogy 

Megdupláznák azoknak a mikrovállalkozásoknak az adókulcsát, amelyeknek a profitrátája meghalad egy adott küszöbértéket; az érintettek jelenleg az árbevételük 1 százalékával megegyező adót fizetnek. Tervezik a cégek nyeresége után fizetendő társasági adó 8-ról 10 százalékra emelését is. A legkevesebb 100 millió eurós éves forgalmat lebonyolító vállalatokra árbevételük 1 százalékával egyenértékű extra adót vetnének ki.

Régi vesszőparipája a román baloldalnak az egységes – jelenleg 10 százalékos – adókulcs megszüntetése és a progresszív adózás bevezetése, a koalíciós partner nemzeti liberálisok (PNL) azonban ezt folyamatosan elutasítják. 

illetve a jelenlegi 19 százalékos áfakulcs 21 vagy 22 százalékra emelése, ám döntés még nem született.

Egyre valószínűbb, hogy a Ciolacu-kabinet megszünteti az építőipari, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari dolgozóknak a 10 százalékos jövedelemadó, valamint az ugyancsak 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulás befizetése alóli mentességét. Ez máris felzúdulást keltett az érintett kedvezményezettek körében. 

A kis- és középvállalkozások országos szövetsége úgy foglalt állást, hogy továbbra is szükség van az említett ágazatokban dolgozók szerzett jognak tekinthető adómentességére, azonban az informatikusok esetében nem indokolt a privilégium fenntartása. Azzal érvelnek, hogy például az építőiparban lévő, 380 ezer forintnak megfelelő bruttó átlagfizetés nem nevezhető magasnak, hogy még adót is le lehessen vonni belőle. Ezzel szemben az IT-szektorban – ahol az alkalmazottak tíz éve élveznek adómentességet – 830 ezer forintnak megfelelő összeget meghaladó béreket fizetnek. 

– állapította meg Florin Jianu, a szövetség vezetője, aki szerint a kis- és középvállalkozók 80 százaléka nem ért egyet a kormány tervezett adóügyi intézkedéseivel. Hozzátette, a következő hat hónapban 40-60 ezer munkavállaló hagyhatja el az építőipart, ha a kormány kivezeti a jelenlegi adókedvezményeket.