Megváltoztatja a hőség a nyaralási szokásokat Európában

Tartós változást hozhat a nyaralási szokásokban az Európa déli részén egyre hosszabb ideig tomboló extrém hőség. Ágazati szakértők szerint mind többen választhatják a megszokott célpontok helyett a hűvösebb éghajlatú helyeket, vagy nyár helyett tavaszra és őszre időzíthetik a pihenést. A nemzeti turisztikai szervezeteket tömörítő Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission – ETC) adatai szerint a tavalyi évhez képest máris 10 százalékkal visszaesett azoknak a száma, akik június és november között terveztek a Földközi-tenger térségében pihenni, ahol a Cerberus után sem lélegezhettek fel, követte az újabb hőhullám, a Kharón.

Az olyan kellemesebb éghajlatú helyek viszont, mint a Cseh Köztársaság, Írország és Bulgária az érdeklődők számának meredek emelkedéséről számoltak be. 

– nyilatkozta a Reutersnek Miguel Sanz, az ETC elnöke.

A szervezet adatai szerint az utazók 7,6 százaléka már most is az extrém időjárást tartja az egyik legfőbb aggodalomnak nyaralásának időzítése szempontjából. Ennek ellenére a koronavírus-járvány és a korlátozások évei után nem mondanak le a pihenésről, nem rettentette el őket a nyaralástól, hogy a hőség, a szárazság és az erdőtüzek tavaly is sok problémát okoztak Európa jelentős részén, a hőhullám 61 ezer ember halálát okozta a kontinensen.

A britek közül például kevesebben választottak az idén otthoni célpontot a nyaralásra, és többen foglalták le – gyakran hónapokkal ezelőtt – a szállást a Földközi-tenger térségében. Turisztikai irodák szerint a mostani hőhullám miatt nem mondták le sokan az útjukat – egyelőre.

A helyzet azonban változhat, ha a hőhullámok súlyosabbak lesznek, ami klímakutatók szerint borítékolható. A szakértők régóta figyelmeztetnek, hogy a klímaváltozás miatt az extrém időjárási jelenségek gyakoribbá, súlyosabbá és halálosabbá válnak, ahogyan annak világszerte szemtanúi vagyunk. 

Sorra dőlnek meg a hőségrekordok az Egyesült Államokban, Kínában óvóhelyeket nyitottak meg az extrém meleg miatt, Dél-Koreában legalább negyven ember halálát okozták az esőzések és áradások.

A történelmi rekordhoz közelítő hőség miatt olaszországi strandokról helikopterrel, az athéni Akropoliszról mentővel elszállított turisták képei elárasztották az európai sajtót, és ez máris megmutatkozik a nyaralás iránti keresletben. 

– erősítette meg Sanz.

A hírügynökség által Rómában megkérdezett turisták jó része bevallotta: kétszer is meggondolja, hogy visszatérjen-e az olasz fővárosba júliusban a jövőben, mert nehezükre esett elég vizet inni, megakadályozni, hogy felhevüljön a testük, és találjanak légkondicionált helyet, ahol megpihenhetnek, felfrissülhetnek.

Ez rossz hír az olasz gazdaság számára, a turizmus – jelentős részben a nyaralás – adja a GDP 9,1 százalékát, ami 2021-ben 163 milliárd eurót jelentett. (Egy euró 374,2 forint.) A római környezetvédelmi minisztérium jelentése szerint a helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy 

Mások abban bíznak, hogy az Itáliába érkező külföldi turisták száma nem csökken majd, csak időben jobban megoszlik. Görögországba az év első hónapjában a tavalyinál 87,5 százalékkal több külföldi turista érkezett, de a nyár a főszezon, amikor a vendégek elárasztják és túlterhelik az olyan kedvelt helyeket, mint például Mikonosz szigete. 

Athén reményei szerint enyhíthet ezen a nyomáson, és ellensúlyozza a nyári visszaesést is, ha több vendég választja az országot az év fennmaradó részében.