Drága és kevés lesz a repülőjegy, mert zöldítik a légi közlekedést is

Mintegy 5 ezermilliárd dollárnyi befektetésre lehet szükség ahhoz, hogy a légi közlekedés 2050-re elérje a karbonsemlegességet a McKinsey szerint. Az elmúlt évtizedekben a légitársaságok korlátlan mértékben terjeszkedtek, és az iparnak kevés figyelmet kellett fordítania a károsanyag-kibocsátásra. Az utasok hozzászoktak az egyre olcsóbb jegyekhez, valamint az egyre több útvonalhoz, amelyek behálózzák a bolygót.

A vállalatok azonban egyik napról a másikra szembeszéllel találták szembe magukat: az aktivisták kifutópályákhoz ragasztják magukat, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozásra, miközben a kormányok egyre inkább megkövetelik tőlük, hogy környezetkímélő módon működjenek. Az utóbbi elsősorban azt jelenti, hogy kerozin helyett áttérjenek a fenntartható üzemanyagokra (SAF), ezeket azonban jóval drágább előállítani, mint a hagyományost – derül ki a Bloomberg elemzéséből.

Amiről eddig keveset beszéltek: a légi közlekedésnek a tisztább üzemanyagokra való átállása megfordíthatja a repülés demokratizálódását, ami magasabb jegyárakat, kevesebb útvonalat és megszűnő légitársaságokat eredményezhet. Mindent összevetve: a folyamat jócskán megdrágítja a repülést. A becslések eltérők, például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet szerint 73 dollárral is többe kerülhet egy Szingapúrból Dubajba vagy New Yorkból Párizsba tartó járaton az utazás.

Az Európai Unióban a hatályba lépő új szabályozás, ReFuelEU szinte azonnal megdobja a jegyárakat: 2025-ig legalább 2 százalékban kell fenntartható üzemanyagot használni, ami 2030-ra 6 százalékra, 2050-re pedig 70 százalékra emelkedik. Ugyan tervben vannak az elektromos és hidrogénnel működő repülőgépek, de ezek megvalósítása évekbe, ha nem évtizedekbe fog telni. Így az ipar az SAF használatára van kényszerülve, ami mindenképp drágulást hoz magával, hiszen a cégek áthárítják a költségeket a fogyasztókra.