BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szerbiában is terjed az afrikai sertéspestis

A teljes állomány veszélyben forog.

Mintegy 20 ezer sertést kellett eddig már leölni Szerbiában a térségben jelen levő afrikai sertéspestisjárvány miatt. Az illetékes minisztérium szerint azonban dolgoznak a járvány megfékezésén. Ennek ellenére már több mint ezer gazdaságban, csaknem negyven közigazgatási egységben regisztrálták a fertőzés megjelenését. A nagy farmokra egyelőre nem került be a kórokozó, de attól tartanak, hogy a jövőben ez is megtörténhet, a folyamat oda vezethet, hogy – a borúlátó jóslatok szerint – az utolsó sertést is le kell majd ölni Szerbiában. 

Livestock,Breeding.,Group,Of,Pigs,In,Farm,Yard.
Fotó: Dejana Stefanova Robova

Az ottani tenyésztőket azonban nem csak a járvány sújtja. Az állatállomány ezt megelőzően is folyamatosan csökkent. 2000-ben még 1,27 millió szarvasmarha volt Szerbiában, a szám már egymillió alá, csökkent. 

Sertésből 2000-ben még mintegy négymillió volt, 2019-ben már csupán 2,7 millió, most még ennél is kevesebb van. 

Csak a birkák száma nőtt, aminek oka a támogatások bevezetésével magyarázható. 2000-ben 1,6 millió, 2019-ben pedig 1,77 millió birkát tartottak Szerbiában. 

Az állatállomány csökkentésének számos oka van. Szerbiában például még a közelmúltban is komoly gondokat okozott klasszikus sertéspestis is, ami afrikai variánsa, pontosabban „névrokonával” ellentétben védőoltással megelőzhető. Ez a betegség azonban csak a nevében hasonló, de nem azonos az afrikai sertéspestissel. A klasszikus sertéspestis esetében sokáig érvényben volt egy rendelet, amely kötelezővé tette a sertések védőoltással történő immunizációját. Az EU területére viszont nem exportálhatók az ilyen vakcinával beoltott sertések.

Arra figyelmeztetnek a szakemberek Szerbiában, hogy ha nem sikerül megfékezni a betegség terjedését,

a vágóhidak, hentesüzletek többsége lakatot tehet a kapukra, az üzletekben pedig importtermékeket lehet majd csak kapni. 

De jelentős költségekkel jár azoknak a sertéseknek a leölése is, amelyek a betegséget regisztráló hely közelében vannak, ami az egyetlen megoldás a betegség leküzdésére, mert nincs rá gyógymód. Az állati tetemek szakszerű, biztonságos megsemmisítése, valamint a tulajdonosok kártalanítása – amit a kormányzati szervek megígértek – szintén sok pénzbe kerülhet.  

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.