A hivatalos adatok szerint amíg a német háztartások a költségvetésük 11,1 százalékát fordították élelmiszerre tavaly, addig ez az arány az Európai Unióban átlagosan 15,9 százalék volt. Európa legerősebb gazdaságában nemcsak a fizetésekhez képest olcsók az élelmiszerek, egyes árucikkek ott olcsóbbak, mint Magyarországon. Az olcsó, ipari körülmények közt előállított élelmiszereknek ugyanakkor magas a környezeti lábnyomuk, amit a Penny szerint a fogyasztók nem fizetnek meg. A bolthálózat ezért különös kampányt indított Németországban – írta a Reuters.
Stefan Goergens, a Penny igazgatótanácsi tagja szerint „az élelmiszerek ára nem tükrözi a környezetre és a társadalomra háruló későbbi költségeket”.
A diszkontlánc 2150 üzletében megemelik kilenc termék, köztük a joghurt, a kolbász és a vegán élelmiszerek árát szombatig.
A Penny a magasabb árképzést úgy alkalmazza, hogy felszámolja a „valódi költséget”, azaz az éghajlati, az egészségügyi, valamint a talaj- és vízköltségeket.
Az árcímkéken szerepel a régi és a „valódi költséggel” korrigált ár is, hogy a fogyasztók láthassák, általában mennyivel olcsóbban vásárolhatják az élelmiszereket, mint amennyibe azok valójában összességében kerülnek a teljes ökoszisztémának. A cég adatai szerint a biotermékek környezeti költsége átlagosan 1,15 euró, míg a vegyszerrel kezelt cikkek esetében átlagosan 1,57 euró.
Egy 300 grammos kiszerelésű sajt ára 2,49 euróról (970 forint) 4,84 euróra (1885 forint) nőtt.
Habár vállalta, hogy az így befolyt pluszbevételt a fenntartható állattartásra fordítja, a Penny mégis arra számít, hogy az érintett termékek forgalma nagymértékben csökken a nem mindennapi promóció ideje alatt.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a fogyasztók hajlandók-e többet fizetni a termékekért. Európa legnagyobb gazdaságában az infláció csökkenő tendenciát mutat, ám az élelmiszerárak még mindig 11 százalékkal magasabbak voltak júliusban az egy évvel ezelőttihez képest a szövetségi statisztikai hivatal pénteki előzetes adatai szerint. Azaz a fogyasztók ott is inkább az olcsóbb készítményeket keresik – írja a Reuters.
A német mezőgazdaság tavaly 55,5 millió tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki. Ez az ország egész kibocsátásának 7,4 százaléka. Éppen ezért a Zöld Párt vezette mezőgazdasági minisztérium az ágazat karbonlábnyomának csökkentésére törekszik. Intézkedései közt szerepel a regionális termékek és az ökológiai gazdálkodás népszerűsítése, valamint az, hogy a húskészítmények csomagolására rá kell írni, hogy az állatot milyen körülmények közt tartották.
Az olcsó élelmiszerek kapcsán a Lidl is fellép. A másik nagy élelmiszerdiszkont-áruházlánc februári bejelentése szerint 2025-től leállítja az olcsó húsok árusítását, egyúttal pedig növeli a növényi alapú fehérjék értékesítését.
Kétes párharc: Lengyelország lekörözheti Németországot, de az eredményt nem teszi zsebreÉveken belül Lengyelország válhat Európa legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójává, ezzel megelőzné Németországot. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.