Az orosz kapcsolat pörgeti a közép-ázsiai országok gazdasági növekedését

A közép-ázsiai országok gazdasága Mongóliától Kazahsztánon keresztül Üzbegisztánig erőteljesen növekszik majd az idén és jövőre is az Oroszországgal folytatott kétoldalú kereskedelem erősödésének és az onnan érkező hazautalásoknak köszönhetően. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerdán ismertetett őszi előrejelzésében ezért legjelentősebb mértékben e régió növekedési kilátásait javította.

A bank most arra számít, hogy Közép-Ázsia gazdasága az idén 5,7, 2024-ben pedig 5,9 százalékkal bővül majd.

„A szankciók miatt ezek az országok közvetítőként szolgálnak a Nyugat-Európa és Oroszország közötti kereskedelemben. Oroszországban 3,5 millió új bevándorló munkaerőt regisztráltak, 90 százalékuk Közép-Ázsiából érkezett. És mivel a rubel erős volt az év első felévben, így nőtt az Oroszországból ezekbe az országokba utalt pénzösszeg” – magyarázta a Reutersnek Beata Javorcik, az EBRD vezető közgazdásza.

Az előrejelzés szerint a folyamat valószínűleg folytatódni fog, bár a magas hitelköltségek hatással lehetnek a befektetések iránti étvágyra a régióban.

Kazahsztán gazdasága a prognózis szerint 5 százalékkal nő majd az idén és jövőre is. Az országot jó ideje vádolják azzal, hogy segít Oroszországnak megkerülni a szankciókat, és az ország laza kereskedelmi politikájának elsősorban az orosz hadsereg a haszonélvezője. Ez a kerülő út a nyugati cégeknek is kapóra jön – Orbán Viktor magyar miniszterelnök tusnádfürdői beszédében ezt „ravasz kis európai stikliként” említette meg.

Kiemelkedő ütemben, idén és jövőre is 7,5 százalékkal bővül majd a tádzsik és 6,5 százalékkal az üzbég GDP, a kirgiz gazdaság az idén 4,6, jövőre 7 százalékkal bővül, a mongol 7,2, illetve 7,5 százalékkal.

Az EBRD a gazdasági aktivitás élénkülését prognosztizálja a közép- és kelet-európai térség esetében is, és megemelte a törökországi növekedésre vonatkozó kilátásait is a májusi elnökválasztás előtt bevetett költségvetési ösztönzőknek köszönhetően. Az EBRD-források legnagyobb kedvezményezettjének számító Törökország GDP-je az előrejelzés szerint a idén a korábban várt 2,5 százalék helyett 3,5 százalékkal bővül 2023-ban.

Törökország szintén szoros kapcsolatot ápol Moszkvával, Japánban gyártott félvezetők részben éppen az országon keresztül jutottak el a szankciókat megkerülve Oroszországba. Az ország emellett Indiához hasonlóan nagy mennyiségben vásárol nyers kőolajat Oroszországból, amelyet aztán feldolgoz, majd továbbértékesít a Nyugatnak.