Bővül a BRICS: van-e félnivalója tőle az Egyesült Államoknak?

Bővül a BRICS jövő év elejétől, s ezzel a szervezet világpolitikai és világgazdasági befolyása is megnő. A kérdés, hogy mennyire, és az együttműködés képes lesz-e az Egyesült Államok ellenpólusává válni. Ezt a kérdést járta körbe az Oeconomus friss elemzése.

Mi a BRICS?

Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság szorosabb együttműködését BRICS-nek nevezzük, ami a tagállamok angol nevének kezdőbetűit jelzi. A szervezetet még BRIC-ként Brazília, Oroszország, India és Kína alapította 2006-ban, a Dél-afrikai Köztársaság 2010-ben csatlakozott hozzájuk. A BRICS célja a tagok gazdasági és geopolitikai érdekeinek összehangolása és elősegítése. A tagországok vezetői, valamint a külügyminiszterek is évente kétszer találkoznak ebben a keretben.

Habár a BRICS nem az Egyesült Államok vezette Nyugattal szemben határozza meg magát, a szervezetet sokan mégis az arra adott válaszként tartják számon.

Mi a legfontosabb történés a szervezetben?

A legutóbbi BRICS-csúcstalálkozót augusztus második felében tartották, ahol a vezetők megállapodtak abban, hogy januártól Argentínával, Egyiptommal, Iránnal, Etiópiával, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emírségekkel bővítik a szervezetet. Mivel 40-nél is több ország jelezte érdeklődését a tagság iránt, az országok vezetői abban is megegyeztek, hogy kidolgozzák a csatlakozás feltételrendszerét.

Bejelentették továbbá, hogy erőfeszítéseket tesznek a világ pénzügyi rendszere és annak főbb intézményeinek átalakítására. Cyril Ramaphosa, dél-afrikai elnök elmondta, hogy a fenti törekvésre a világ igazságosabb, befogadóbb és az államok erősebb képviselete miatt van szükség. A szervezet domináns tagállamai multipoláris világrendet szeretnének, szemben a Szovjetunió felbomlása utáni, Amerika vezette, egypólusú geopolitikával.

Mely országoknak fontos a bővítés?

Az új tagok felvétele leginkább Kína érdekét szolgálhatja. Kína az Egyesült Államok legfőbb geopolitikai és gazdasági kihívója. Minél több országot állít a maga oldalára, az amerikaiaknak annál nehezebb lesz megtartani vezető pozíciójukat. 

Oroszországnak pedig az ukrajnai háború miatt fontos az erősebb és egységes fellépés a nyugati blokk ellensúlyozására. A többi tagállam viszont inkább ellenérdekelt az új tagok felvételében, mivel ezzel csökken a súlyuk az együttműködésben. 

A három másik, jelenlegi tagállam igyekszik jó kapcsolatokat ápolni a nyugati országokkal és a nyugati hegemóniával szemben kritikus államokkal is. Az, hogy a bővítés végül megtörtént, mindenekelőtt Kína befolyását mutatja a szervezeten belül – következtetett az Oeconomus.

A BRICS+6 valóban az Egyesült Államok kihívója?

A két blokk szembenállása egyre egyértelműbb, ám az Egyesült Államok azonban nem tekinti kihívónak a BRICS+6-ot. Ráadásul a szervezetben is ellentmondás van a témában, ugyanis csak egyes tagok szeretnék a BRICS-et a Nyugattal szemben meghatározni. A januári bővítés pedig még inkább elaprózza az egységes fellépés lehetőségét.

Az Oeconomus elemzése arra jutott, hogy a jövőben a tagállamok nagy része a BRICS-et a Nyugattal fennálló politikai és gazdasági kapcsolataik kiegészítésére és kiegyensúlyozására használja. Tehát