Kína segít fenntartani az orosz hadigépezetet

Egyre kritikusabb szerepet játszanak a kínai vállalatok a bajban lévő orosz gazdaság kisegítésében és Moszkva katonai képességeinek fenntartásában. Olyan árucikkekkel is ellátják Oroszországot, amelyeket közvetlenül az ukrajnai fronton is felhasználnak, derült ki a CNBC elemzéséből.

Az augusztusi orosz vámadatok szerint folyamatos a drónok, sisakok, golyóálló mellények és rádiók importja Kínából – ezek esetében egyértelmű a felhasználás célja. Nehezebben követhetőek a látszólag polgári felhasználásra gyártott termékek, például nehéz tehergépjárművek, építőipari berendezések és szintetikus anyagok, elemzők szerint azonban ezek is közvetlenül vagy közvetve az orosz háborús erőfeszítéseket támogatják.

A kerékpárabroncstól a golyóálló mellényig sokféle termék gyártására felhasználható, hőálló szintetikus aramidszálakból például tavaly 350 százalékkal többet exportáltak kínai cégek Oroszországba 2021-hez képest, idén pedig már januárban és februárban megközelítette a kivitel a 2022-es teljes összértékének 50 százalékát. Nehéz teherautóból az értéket tekintve az idei év első öt hónapjában 11-szer annyit szállítottak, mint 2021 azonos időszakában, és ezek közül többet azonosítottak az ukrajnai frontokon.

„Szerintem nem kérdés, hogy a kínai hatóságok tisztában vannak a kereskedelmi forgalom alakulásával. Elég nagy a volumen ahhoz, hogy nem folytatódhatna a kínai kormány beleegyezése nélkül” – hangsúlyozta a portálnak Mark Cancian nyugalmazott tengerészgyalogos ezredes, a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies vezető tanácsadója.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom 2022-ben elérte a rekordot jelentő 190 milliárd dolláros értéket, ami 30 százalékos növekedést jelentett az előző évihez képest. Az idén pedig várhatóan újabb csúcsokra emelkedik, mivel az év hét első hónapjában már 155,1 milliárd dollár volt. (Egy dollár 373,8 forint.)

Ma már Kína adja az orosz import majdnem felét (45-50 százalékát), míg a háború előtt csak a negyedét tette ki. 

drónt 2023 első három hónapjában 12 millió dollár értékben.

Az Oroszországba exportáló kínai cégek többsége kisvállalat, és Joseph Webster, az Atlanti Tanács vezető kutatója szerint nem is kell megtorlástól tartaniuk. „Nem szankcionálják majd őket mindaddig, amíg nem sértik meg félreérthetetlenül a nyugati szankciókat, és nem provokálnak újabb feszültséget a Nyugattal. A kommunista párt haragját is kevéssé kockáztatják mindaddig, amíg csöndben folytatják az exportot” – magyarázta.

Peking még mindig nem volt hajlandó nyilvánosan elítélni az Ukrajna elleni inváziót, és állítja, hogy az Oroszországgal folytatott kereskedelem „normális gazdasági együttműködés”, amely nem irányul „harmadik fél” ellen. Amerikai hírszerzési jelentések szerint azonban Kína „valószínűleg ellátja Moszkvát kulcsfontosságú technológiával és kettős felhasználású berendezésekkel, amelyeket bevetnek Ukrajnában”.

Példaként navigációs berendezések, zavaróeszközöket és harci repülőgép-alkatrészeket említettek, és az ukránok is arról számolnak be, hogy 2023 áprilisa óta egyre gyakrabban találnak kínai alkatrészeket az orosz hadsereg által használt fegyverekben.

„Az oroszok napi 10-20 ezer tüzérségi löveget használnak el naponta. Külső segítségre volt szükségük, hogy ezt a szintet tartani tudják. Kezdtek kifogyni az irányított rakétákból is, a készleteik nagyjából az első hat hónap alatt kimerültek, de képesek voltak továbbiakat gyártani a kínaiak által biztosított alkatrészekből” – állítja Mark Cancian.