Tombol a botrány Bukarestben a kötelező magánnyugdíj-befizetések tervezett „átcsatornázása” miatt
Többször is cáfolni voltak kénytelenek román kormányzati illetékesek az elmúlt napokban a kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás esetleges államosításával kapcsolatban felmerült információkat. Hogy létezik ez a szándék, az akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a balliberális kabinet kedden a bukaresti parlament elé terjesztette a deficitcsökkentő és adóemelő intézkedéseket tartalmazó törvénycsomagot. A javaslatok egyike ugyanis magyar receptre megnyitotta volna az utat a kettes számú nyugdíjpillér felszámolása előtt.
A nagy port kavaró indítvány nem kötelezte volna ugyan az alkalmazottakat arra, hogy lemondjanak a magánnyugdíjról, de felajánlotta nekik ezt a lehetőséget. A módosító javaslat úgy szólt, hogy azok a befizetők, akik 2024 januárjáig nem nyilatkoznak írásban a magánnyugdíjuk megőrzése mellett,
egyik napról a másikra azzal szembesültek volna, hogy minden megtakarításukat elveszítik.
A román balliberális kormánykoalícióban azonnal konfliktus robbant ki a szociáldemokraták (PSD) egyik pénzügyi államtitkárának nevével fémjelzett előterjesztés miatt. A liberálisok (PNL) hevesen ellenezték a „magánnyugdíjak álcázott államosítására” tett kísérletet, és előálltak egy önálló módosító javaslattal, miszerint 2028. december 31-ig a hozzájárulások növelésének kivételével tilos módosítani a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvényt.
Erre végül nem volt szükség, mivel az eredeti előterjesztést törölték a törvénycsomagból. Marcel Ciolacu szociáldemokrata miniszterelnök azóta többször elmondta, hogy a koalícióban nem tárgyaltak a kettes számú kötelező nyugdíjpillérrel kapcsolatos törvénymódosításról.
Nem áll szándékunkban sem felszámolni, sem államosítani a nyugdíjrendszer kettes pillérét, ahogy az történt Lengyelországban és Magyarországon. Ama kevés ország közé tartozunk, amelyek nyugdíjrendszerében még megtalálható ez a pillér
– hangsúlyozta Ciolacu. A sajtó ugyanakkor kiderítette, hogy a magánnyugdíj-hozzájárulás rekvirálásának ötlete valójában Liviu Voinea egykori szociáldemokrata pénzügyminisztertől, a kormányfő egyik tanácsadójától származik.
Amikor erről faggatták, Marcel Bolos liberális pénzügyminiszter arra hivatkozva hárította el a választ, hogy a téma rendkívül kényes, „Románia érdekeire” tekintettel pedig nem ajánlott feszegetni, mivel a nemzetközi pénzintézetek árgus szemmel követik a bukaresti kormány lépéseit.
A romániai nyugdíjrendszer három pilléren nyugszik. Ezek közül az első, állami alapba folynak be a kötelező hozzájárulások, a munkavállalók bruttó alapbérének 25 százaléka, ebből 3,75 százalék a második, szintén kötelező alapba kerül, amit hét magánnyugdíjpénztár kezel, míg a harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás.
A 15 éve működő kettes számú pillér a legfrissebb, idén márciusban közzétett adatok szerint 8,2 millió befizető 103 milliárd lejre (1 lej 79 forint) rúgó hozzájárulását tartalmazza,
ami 15,46 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A román adófizetők átlagosan 12 838 lej megtakarítással rendelkeznek a kettes pillérben, a hét magánpénztár hozama idén májusban enyhe csökkenést mutatott: BCR 4,49, BRD 3,59, Metropolitan Life 4,72, NN 4,70, Vital 4,86 százalék.
A kötelező magánnyugdíj-hozzájárulás megszüntetése nem először merül fel Romániában, mégpedig amiatt, hogy az állami nyugdíjrendszer deficitje mintegy 12 milliárd lejre tehető.
Öt évvel ezelőtt az akkori szociáldemokrata kormány opcionálissá akarta tenni a második pillérhez való hozzájárulást, ez azonban végül nem valósult meg, viszont az akkor 5,1 százalékos hozzájárulást 3,75-ra csökkentették, holott 6 százalékra kellett volna emelni. A román parlamentben 2022 júniusában elfogadott törvény értelmében a hozzájárulás mértéke 2024 januárjától 4,75 százalékra emelkedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.