Tönkreteheti az ázsiai ruházati ipart a klímaváltozás

Az extrém forróság és az áradások miatt 65 milliárd dollárral csökkenhet öt év alatt négy ázsiai ország ruházati exportból származó bevétele – derült ki egy friss kutatásból, amelyet a Schroders brit vagyonkezelő és a Cornell Egyetem végzett.

A négy érintett ország Banglades, Kambodzsa, Pakisztán és Vietnám, a fontosságukat mutatja, hogy a globális ruházati export 18 százalékát adják, és 10,6 millió embert foglalkoztatnak. 2022-ben Banglades adta a világ ruhaipari piacának 7,9 százalékát, a Kína, valamint az Európai Unió után a világ harmadik legnagyobb exportőre, amelyet a sorban Vietnám követ. Kambodzsa exportjának a 70 százalékát a textiláru adja, Pakisztánban pedig a feldolgozóipar 46 százalékát, és a teljes munkaerő 40 százalékát foglalkoztatja.

A tanulmány feltérképezte hat, nem nevesített, de globális ruházati márkának a négy szóban forgó országban lévő ellátási láncát is, és megállapította, hogy mindegyikre jelentős hatással lesz a probléma. 

A megállapításoknak ébresztőként kell hatniuk mind a jelentős pénzügyi veszteségekkel szembesülő ruházati ipar, mind pedig a befektetők számára – mondták a jelentés szerzői a Reutersnek. Az utóbbiak ugyanis gyakran kevés információval rendelkeznek a vállalatok kitettségéről. 

– fogalmazott Jason Judd, a Cornell Global Labor Institute ügyvezető igazgatója.

Judd emlékeztetett, hogy a ruházati ipar klímavédelmi válaszlépései csak a hatások enyhítéséről, a kibocsátás csökkentéséről és az újrahasznosításról szólnak, az árvizek és a hőség ellen viszont keveset vagy semmit sem tesznek.

Az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatok megértése kritikus fontosságú a vállalatok számára a felmelegedő világban, ennek ellenére ez a folyamat még gyerekcipőben jár, mivel kevés cég tesz közzé elegendő információt, és kevés befektető végez megfelelő értékelést. 

– emlékeztetett Angus Bauer, a Schroders fenntartható befektetési kutatásért felelős vezetője.

Bauer elmondta, hogy a Schroders, amely több mint 700 milliárd fontnyi vagyont kezel, fokozni fogja a vállalatokkal való együttműködést az információcsere területén, és sürgette a cégeket, hogy a beszállítókkal és a politikai döntéshozókkal együttműködve dolgozzanak ki olyan alkalmazkodási stratégiákat, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás hatásait a munkavállalókra.

A kutatók előrejelzések segítségével elemezték a jövőbeli hőség- és árvízszinteket, hogy megbecsüljék, mi történne egy „éghajlathoz alkalmazkodó”, illetve egy „nagy hőséget és árvizet” feltételező forgatókönyv szerint. A második esetben a munkavállalók nagyobb „hőségstressznek” vannak kitéve, csökken a teljesítményük, az árvizek miatt pedig gyárakat kell bezárni.

A termelékenység csökkenése miatt 2025 és 2030 között 65 milliárd dollárral, vagyis 22 százalékkal esne vissza a megtermelt jövedelem, és 950 ezerrel kevesebb munkahely jönne létre. 2050-re az exportbevétel már 68,6 százalékkal zuhanna, és 8,64 millióval kevesebb munkahely lenne.