A bejelentéskor Aleksandar Vucic szerb elnök arra hivatkozott, hogy Kína az ország legnagyobb külkereskedelmi partnereinek egyike, az árucsere-forgalom az elmúlt tíz év alatt a 185-szörösére nőtt. A jüan már 2015 óta szerepel a nemzetközi pénzforgalmi listán Szerbiában, a jegybank pedig a devizatartalékok közé is felvenné.
A bruttó devizatartalékok jelenleg 24 milliárd eurót tesznek ki, ami az utóbbi húsz év rekordja. Szeptemberben 558,8 millió euróval sikerült növelni, így érte el az említett szintet.
A szerb elnök az Egy övezet, egy út kezdeményezés konferenciáján hangsúlyozta, hogy a két ország kapcsolatai a pénzügyek és a bankügyletek területén is bővülnek. A bori rézbányát működtető kínai érdekeltségű Serbia Zijin Mining pedig az ország első számú exportőre. Szerbia kínai segítséggel Európa legnagyobb rézexportőre lett.
Szerbiában egyébként megkezdte hivatalos látogatását a Nemzetközi Valutaalap delegációja, egészen október végéig vizsgálják az országot, a Szerb Nemzeti Bank képviselőivel találkoznak. A későbbiekben a pénzügyminisztérium, az energetikai, a gazdasági és a munkaügyi tárca képviselőivel is egyeztetnek. Az IMF delegációja előzőleg márciusban tartózkodott Szerbiában. Akkor a készenléti hitelkeret első revízióját végezték el. A Nemzetközi Valutaalap 2022 decemberében 2,4 milliárd eurós készenléti hitelkeretről állapodott meg Szerbiával. A bejelentések szerint az összegnek csak egy részét hívja le Szerbia.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.