Lengyel választás: eldőlt az összes fontos kérdés – most minden szem az államfőre szegeződik

A leadott szavazatok 99,48 százalékát feldolgozta a lengyel választási bizottság – derült ki a szervezet honlapjáról. A százszázalékos feldolgozottság kedden várható. Ennek legfőbb oka, hogy a külföldi, nagyjából 600 ezer szavazat összesítése még zajlik. Ezeket egyébként Varsó belvárosi választó kerületének szavazataihoz öntik hozzá. 

Mi lett a végeredménye a lengyel választásnak?

Mintegy 29 millió lengyel volt jogosult a szavazásra, több mint 73 százalékuk járult az urnákhoz. Ez 12 százalékkal magasabb arány, mint négy éve. 

• A 2023-as országos lengyel választásokat a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyerte meg 35,6 százalékos eredménnyel. Az ő miniszterelnök-jelöltjük a jelenlegi miniszterelnök, Mateusz Morawiecki, erős emberük pedig a pártelnök, Jaroslaw Kaczynski nagy múltú politikus.
• A második legtöbb szavazatot a liberális-konzervatív Polgári Koalíció (KO) kapta, 30,51 százalékot. Az ő jelöltjük Donald Tusk ugyancsak hosszú, részben nemzetközi politikai pályát maga mögött tudható politikus.
• A legérdekesebb és talán legfontosabb kérdés a zöld-liberális Harmadik Út (Trzecia Droga) tömörülés szereplése volt. Ők ugyanis a mérleg nyelve: ha átlépik a rájuk vonatkozó 8 százalékos parlamenti küszöböt, bizonyosan bukik a PiS-kormány, miután ők a KO-val szövetkezhetnek. Ezt végül jócskán túllépték a 14,42 százalékos arányukkal.
• A klasszikus baloldali, szocdem Új Baloldal (Nowa Lewica) 8,56 százalékot ért el.
• Az euroszkeptikus, jobboldali Konföderáció (Konfederacja) 7,15 százalékon zárt.
• A Párton kívüli Önkormányzat nevű, a közvetlen demokrácia modelljét valló formáció 1,86 százalékos eredményt produkált.
• A mindössze fél éve bejegyzett Egy Lengyelország (PJJ) nemzeti, konzervatív párt 1,63 százalékot hozott.

Ezeken a még fel nem dolgozott szavazatok minimálisan változtathatnak, de már minden lényeges kérdés eldőlt a szavazatok eddigi összesítésével.

Ki alakíthat kormányt Lengyelországban?

A szejm, vagyis a kétkamarás lengyel parlament alsóháza 460 fős, a többséghez 231 képviselő kell. Jelen állás szerint a PiS 194 mandátumot szerzett, a KO 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal 26, a Konföderáció 18 szavazatot. Vagyis a KO–Harmadik Út–Új Baloldal együtt 248 képviselőt küldhet a szejmbe, ami kényelmes többséget jelentene. A PiS egymaga hiába szerezte meg a legtöbb helyet, egyedül, sőt, még egy esetleges összebútorozással a Konföderáció politikusaival sem tudja elérni a bűvös 231-es küszöböt.

Ebből pedig az következik, hogy a legnagyobb esélye a kormányváltásnak van: a PiS nyolc év után elveszítheti a hatalmát, és egy alapvetően liberális (ez azért mást jelent Lengyelországban, mint mondjuk Magyarországon) beállítottságú kabinet állhat fel. Csakhogy addig még sok víz lefolyik a Visztulán és Jaroslaw Kaczynski sem hagyja szó és tettek nélkül a történéseket.

Kit kér fel a kormányalakításra a lengyel államfő?

Erre már csak azért is lesz lehetősége, mert a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Andrzej Duda lengyel államfő Mateusz Morawieckit kéri fel kormányalakításra, mint a győztes erő miniszterelnök-jelöltjét. A PiS kormányalakítási próbálkozása biztosan nem lesz gyors, akár egy-másfél hónapot is igénybe vehet. Ez abból a szempontból végül is indokolt, hogy a jobboldali pártnak csodát kellene tennie ahhoz, hogy többséget szerezzen maga mögé.

Ha ebben kudarcot vall, az államfő megadja majd a lehetőséget az ellenzéknek és Donald Tusknak. Azonban lehet, hogy erre csak novemberben kerül sor. Hacsak Duda nem húz egy váratlant, és nem kezdi a sort rögtön a KO-val. Erre papíron lenne lehetősége, igaz, meglepő lenne, ha meghúzná. Egyrészt a szokásjog miatt, másrészt mert annak idején 2015-ben a PiS jelölte a köztársasági elnöki posztra. Persze Duda nem tartozik senkinek semmivel, 2020-ban újrázott, a ciklusa 2025-ben ér véget.

Arra való tekintettel, hogy Lengyelországnak nem jó egy ilyen éles háborús környezetben elhúzódó kormányalakítási folyamat, rögtön a jóval esélyesebb ellenzéki tömböt is felkérheti a kabinet felállítására. Nem meglepő módon Tuskék erre is kapacitálják. Hogy mi lesz az államfői döntés, az még nem ismert, de napokon belül, talán már kedden kiderülhet.