Meglepő és mulatságos: a kőgazdag Szaúd-Arábia hitelekre szorul

A korábban tervezett többlet helyett idén a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát kitevő költségvetési hiányra, 2024-ben pedig a GDP 1,9 százalékát kitevő hiányra számít – közölte pénzügyminisztérium szombaton kiadott előzetes költségvetési memorandumában. Kemény szaúdi rijálban kifejezve ez nagyjából 161 milliárdos tételt jelent mindkét esetben. Míg még keményebb dollárban mérten az éves deficit 43 milliárdot tesz ki. 

Szaúd-Arábia épp egy középtávú adósságstratégia kidolgozásán fáradozik, mellyel összhangban éves hitelfelvételi tervet készít, hogy „hozzáférjen a globális adósságpiacokhoz és javítsa a királyság pozícióját a nemzetközi piacokon” – áll az olajkirályság pénzügyminisztériumának közleményében, melybe a Reuters nyert betekintést.

– értelemszerűen nem idesorolva az eszméletlen összegekért létrehozott és világsztárokkal, közte Ronaldóval felpumpált profi labdarúgóligát –, de erőfeszítései úgy látszik, még nem hozták meg a várt sikereket, s a királyság még mindig nagymértékben függ az olajbevételektől. 

Egyes elemzők azt jósolták, hogy a királyság gazdasága 2020 óta először zsugorodik az idén, mivel az alacsonyabb olajtermelés és -bevétel lelombozó hatással volt a GDP-növekedésre, amelyet a minisztérium 0,03 százalékra, azaz pozitív nullára módosított a korábbi 3,1 százalékos előrejelzéséről. Ennek következtében az államháztartási hiány egyre nő, ám ezt az állami olajtársaságtól, a Saudi Aramcótól elvont bőséges osztalék ellensúlyozhatja valamennyire. 

A Reuters adatai szerint a 2022 és 2023-as évre együtt 153 milliárd dollár osztalékot fizet az Aramco, azaz teszi a pénzt az egyik zsebéből a másikba az állam.  Az olajárak továbbra is a tavalyi 100 dolláros hordónkénti átlag alatt maradnak, bár most már 92 dollár fölött jár a Brent jegyzése, az árak „igazgatásában” legnagyobb exportőrként főkolompos szaúdiak maguk tehetnek költségvetésük sanyarú helyzetéről. 

Pláne úgy, hogy 2023 végéig meghosszabbították a napi 1 millió hordós önkéntes olajkibocsátás-csökkentést, amit az oroszokkal kollaborálva ötöltek ki az árak felverésére, ezzel indirekt módon támogatva Putyin Ukrajna ellen indított területszerző háborúját. Az árak emelkedésével 1130 milliárd rijálról 1180 milliárdra nőhet a költségvetés idei bevétele, csúnyán elmaradva a tavalyi 1228 milliárdos tényadattól.