Mongóliáig megy uránt bányászni Franciaország

Franciaország és Mongólia 1,6 milliárd eurós megállapodást írt alá, amely megnyitja az utat az uránbányászat előtt a tengerparttal nem rendelkező országban. A szerződés értelmében az atomiparban érdekelt francia vállalat, az Orano fogja üzemeltetni a délnyugat-mongóliai Zuuvch-Ovoo bányát. Az építkezés a jövő évben kezdődik, a termelés beindulása 2028 körül körül várható. Párizs szerint a projekt a jövőben a globális urántermelés 4 százalékát adhatja.

A két kormány közötti kapcsolatok felmelegedésének jeleként a mongol elnök péntekig háromnapos állami látogatáson tartózkodik Párizsban. Májusban Emmanuel Macron volt az első francia államfő, aki Ulánbátorba utazott. Az elnöki hivatal a hét elején közölte, hogy a Francia Fejlesztési Ügynökségen keresztül több tízmillió euró értékben ruháznak be a világ legritkábban lakott országába – írja a Nikkei Asia.

Párizs igyekszik diverzifikálni a nyersanyagellátást, míg Ulánbátor csökkenteni akarja függőségét Pekingtől és Moszkvától. A Magyarországnál tizenötször nagyobb területű, de mindössze 3,3 millió lakosú, Kína és Oroszország közé ékelődő ország exportjának közel 90 százalékát a fémek, a nyersanyagok és az energiahordozók teszik ki, ezeket főleg a hatalmas szomszédjai vásárolják meg.

A bányászat messze a mongol gazdaság legnagyobb ágazata, amely az ipari termelés 72 százalékát, a közvetlen külföldi befektetések 70 százalékát és a teljes GDP 24 százalékát adja. A többi között rézben, szénben, aranyban, vasércben, kőolajban, uránban, fluoritban és cinkben gazdag Mongólia bátorítja az amerikai és az európai cégek bányászati beruházásait, de Kína továbbra is az ásványi nyersanyag exportjának elsődleges piaca marad. 

Az ország képességét, hogy a nyugati piacok jelentős beszállítójává váljon, több tényező is korlátozza. Először is szegényes az infrastruktúra, területének nagy része füves puszta, és nem rendelkezik tengerparttal, így a nyersanyagok szállítása kizárólag Oroszországon vagy Kínán keresztül valósítható meg. A földben rejtőző kincsek ugyan érdeklik a nyugati kormányokat, de a geopolitikai feszültségek miatt ezek kijutását Moszkva és Peking bármikor megakadályozhatja.