Oroszország új módszert talált a rubel erősítésére

Források szerint az Oroszországból kivonuló, helyi eszközeiket értékesítő nyugati cégeknek rubelben kell megállapodniuk az eladási árról. Az így kapott összeget az eladó vagy Oroszországban, vagy külföldön próbálja átváltani más devizára. Az első esetben csak rosszabb árfolyamon tudja átváltani az orosz fizetőeszközt euróra vagy dollárra, így sok pénzt veszít a tranzakcióval.

A második lehetőség is problémás, ugyanis nehéz olyan európai bankot találni, amely elfogadja a rubelt, főleg ilyen nagy mennyiségben. A Financial Timesnek egy kilépésben segédkező forrás úgy fogalmazott, hogy hivatalosan nem tilos euróban kiutalni az összeget, de ez egy rendkívül hosszú és bonyolult folyamat. A tárgyalások során ugyanis közölték vele, hogy euróban a pénznek csak az 50 százalékát kaphatja meg azonnal, a fennmaradó részt később rendezik.

Ha azonban az eladó beleegyezett egy rubelben denominált ügyletbe, akkor azonnal megkaphatja a teljes összeget. Moszkva lényegében nem hivatalos valutaszabályozást vezetett be, ami részben a gyengülő rubel megtámasztása miatt lehet fontos. Az orosz központi bank júliusban indította el kamatemelési ciklusát, a múlt héten a vártnál nagyobb mértékben, 200 bázisponttal, 15 százalékra emelte az alapkamatot.

Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a szankciókat bevezető országok cégei csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, így a folyamat rendszerint elhúzódik, amit tovább bonyolít a nem hivatalos valutaszabályozás. Ráadásul az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, így az érintettek egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból.

A Kreml ezzel két legyet üt egy csapásra: a vállalatok a nehezítések, korlátozások miatt vagy nem hagyják ott az eurázsiai országot, vagy csak veszteségesen tudják eladni helyi eszközeiket, miközben a rubelt is erősítik.