Tajvani invázióra és amerikai szankciókra készül fel Kína – aranyhegy épül a nagy falnál

A kínai kormány által megbízott kutatók elkezdték tanulmányozni az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciókat Oroszországgal szemben, hogy kiderítsék: mire kell Kínának számítania, ha a tervezett tajvani invázió miatt egy aktív konfliktusba keveredik az Egyesült Államokkal – írta a Reuters.

Az orosz–ukrán háború kitörése óta több mint 200 politikai tanulmány és tudományos cikk jelent meg Kínában a Moszkva elleni szankciók hatásáról, és több száz közgazdász, pénzügyi szakértő és geopolitikai elemző vizsgálja azt folyamatosan, hogy Peking hogyan tudna enyhíteni az ehhez hasonló helyzeteken, ha a közeljövőben támadást indítana Tajvan ellen, amely az Egyesült Államok védelme alatt van.

– írta Chen Hongxiang, a kínai jegybank (PBOC) egyik fiókjának kutatója, a 2022 végén megjelent tanulmányában.

Az amerikai szankciókról szóló viták – többek között a kínai kül- és pénzügypolitikai intézményen belüli kutatók részéről – 50 százalékkal ugrottak meg az ukrajnai háború kezdetét követő 12 hónapban az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest – derül ki a China National Knowledge Infrastructure, az ország legnagyobb tudományos szakirodalmi adatbázisának áttekintéséből.

Oroszország tapasztalatait értékelve a kutatók közül sokan arra figyelmeztetnek, hogy Kína sokkal nagyobb gazdasága és a fejlett külföldi technológiától és nyersanyagimporttól való függősége miatt a Nyugattal folytatott szankciós harc sokkal pusztítóbb lehet. Sokan emiatt úgy gondolják, hogy a kölcsönös függőség növelése jobb megközelítés lehet, mint a gazdaság fokozatos lezárása.

Nem véletlen, hogy az elmúlt néhány évben rekordmennyiségű kutatás keletkezett ebben a témában: magas rangú amerikai katonatisztek véleménye szerint ugyanis Hszi Csin-ping kínai elnök arra utasította a kínai néphadsereget, hogy 2027-re készüljenek fel Tajvan lerohanására. Peking nem zárta ki, hogy erőszakot alkalmazzon a sziget elfoglalására, bár soha nem osztott meg részleteket a háborús előkészületekről.

– írta Yu Yongding közgazdász, korábbi jegybanki tanácsadó egy 2022 júliusában megjelent folyóiratcikkében.

A tajvani invázióhoz Moszkvától kell tanulni

Az ukrajnai háború után a nyugati országok több mint 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki devizatartalékot fagyasztottak be, az ország pénzintézeteit pedig kizárták a SWIFT fizetési rendszerből – ezek a lépések kifejezetten aggasztóak Kína számára, amely több mint 3 ezermilliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkezik, a gazdasága pedig az exporttól függ.

– írta Wang Yongli, a China International Futures, az ország egyik legnagyobb áru- és pénzügyi határidős brókercégének vezérigazgatója.

Wang és a PBOC több kutatója azt írta cikkeiben, hogy ha az Egyesült Államok Oroszországhoz hasonló szankciókat vezetne be Kínával szemben, Pekingnek be kellene fagyasztania az amerikai befektetési és nyugdíjalapokat, és le kellene foglalnia az amerikai vállalatok eszközeit.

A kutatók – részben Moszkva politikája által inspirálva – nem hagyományos megoldásokat is megfogalmaztak Kína amerikai dollártól való függőségére.

Egy februárban publikált cikk szerint Kínának több aranyban denominált kereskedelmet kellene szorgalmaznia, hogy megakadályozza a jüan nagyobb ingadozásait – visszhangozva az orosz központi bank azon döntését, hogy az ukrajnai háború előtt és kezdete óta folyamatosan növeli az aranytartalékait. Kína politikájának egy része pedig igazodik is a lapok ajánlásaihoz. 

Kína a nyersanyagpiacon mérhetne csapást az USA-ra

A pénzügyi szankciók mellett Oroszország válasza az olaj-, gáz-, fém- és csipiparára gyakorolt nyugati nyomásra is elgondolkodtatta a kínai kutatókat.

Mou Lingzhi, a Sanghaji Társadalomtudományi Akadémia akadémikusa januárban azt írta, hogy az Oroszország által megkövetelt, rubelalapú földgáz-kereskedelem arra ösztönzi Kínát, hogy gyorsítsa fel az olyan nyersanyagok, mint például az elektromos járművek akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen lítium jüanban történő árazásának elterjesztését.

A jegybank kutatói is visszhangozták ezt az álláspontot, a PBOC egyik munkatársa, Hszia Fan tavaly novemberben azt írta, hogy

A China Minmetals Corporation, az ország egyik vezető bányavállalatának kutatói júniusban azt írták, hogy vészhelyzeti tervekre van szükség a vas, a réz, a nikkel és más stratégiai fémek ellátásának biztosítására.

Egy új, Nyugat-ellenes szövetség felépítése

Más kutatók egy erős gazdasági csoportosulás létrehozására szólítottak fel, amely megvédhetné Kínát a szankciós fegyverek ellen. Az olcsóbb orosz olaj, amelyet Kína a nyugati szankciók következtében élvezhetett, mintát adott egy jövőbeli szankcióellenes hálózatnak, amely lehetővé tenné a tagországok számára, hogy kedvezményes áruval kereskedjenek.

Kínai kutatók azt is javasolták, hogy Peking használja ki az Európai Unión belüli, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei közötti repedéseket. Egy külföldi elemző szerint a Nyugaton belül hiányozhat az egység.

– mondta Martin Chorzempa, a washingtoni Peterson Institute for International Economics vezető munkatársa.

Egyes elemzők azonban rámutattak a jüan nemzetközivé tételének korlátaira, és ehelyett azzal érvelnek, hogy Kínának a szankciókat az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel fenntartott gazdasági kapcsolatainak növelésével kellene tompítania.

Yu, a PBOC korábbi tanácsadója 2022-es tanulmányában azt írta, nem valószínű, hogy az USA hajlandó lenne lefoglalni több ezermilliárd dollárnyi vagyont, vagy megtagadná a Kína által birtokolt kötvények tőkéjének és kamatainak a kifizetését.

– írta. Wang tavaly hasonlóan érvelt, megjegyezve, hogy az arany a szállítási és tárolási költségek és kockázatok miatt nem helyettesítheti praktikusan a dollártartalékokat.

E problémák fényében a kutatók közül sokan azt javasolják Pekingnek, hogy szélesebb körben nyissa meg a hazai pénzügyi piacokat, hogy az Egyesült Államok, szövetségesei, valamint ezen országok vállalatai érdekeit Kínával kösse össze, növelve a szankciók költségeit.

Erre válaszul az EU és az Egyesült Államok elkezdték csökkenteni a kockázatokat és diverzifikálni az ellátási láncokat, valamint a kulcsfontosságú csipipart is elszakítanák Kínától. Ez azonban hosszú időbe telik, és Kína szerepe a globális piacon több lehetőséget adna neki a szankciók kijátszására, valamint a külföldi technológiák használatára, mint Oroszországnak.