A vanília nemcsak alapfűszer a háztartások, az éttermek és a cukrászdák konyháján, hanem a kozmetikai és gyógyszeriparban is felhasználják. A világ legnagyobb vaníliatermesztője Madagaszkár, ahonnan az áru 40 százaléka származik. A fűszer termesztésének nagy az élőmunkaigénye, már az orchideavirágok beporzása is kézzel történik, továbbá az időjárási változásokra is fokozottan érzékeny a növény.
Az illatos és ízletes fűszer kilogrammja 2017–2018-ban többe került, mint egy kilogramm ezüst. Ezért a vaníliát termesztő gazdáknak a tolvajokkal is szembe kellett nézniük, fegyveresen őrizték az ültetvényeket, feldolgozóüzemeket – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Ezt követően csökkent a vanília ára globálisan, amiben a koronavírus-járvány miatti keresletcsökkenés (elsősorban vendéglátás), illetve a kínálat növekedése (új telepítések) játszottak főszerepet.
A vanília a sáfrány után a második legértékesebb fűszer, és a világ legnépszerűbb aromája.
A világ vaníliakivonat-készlete a Vanilla planifolia trópusi orchideafaj szárított babjából származik, amely Mexikóban őshonos, de már széles körben termesztik az egész trópusokon.
A növény indaként nő, általában egy nevelőfán vagy akár egy rúdon kúszik fel. A vaníliavirág körülbelül egy napig virágzik évente, néha kevesebb ideig, ezért a termelőknek mindennap ellenőrizniük kell az ültetvényeiket a nyitott virágok után kutatva. A szüret általában június és szeptember között tart – részletezi Erdélyi Dóra makroökonómiai elemző.
A vaníliát eredetileg a totonak indiánok, majd az aztékok termesztették a mai Mexikó területén.
Hernán Cortés és a többi spanyol felfedező a Mexikói-öböl partvidékére érkezve nevezte el vaníliának a növényt (spanyol vainilla szó, vagyis kis hüvely), és hozták el Európába. A vanília szót először 1754-ben jegyezték fel az angol nyelvben.
Felfedezésétől számítva háromszáz éven át Európa számára Mexikó monopóliummal rendelkezett a vanília piacán: a 19. század közepéig az ország a fűszer fő termelője volt.
Ennek oka, hogy a növényt nem tudták Mexikón kívül termeszteni, mivel a beporzást kizárólag különleges őshonos orchideaméhek végezték. Egészen addig, amíg fel nem fedezték a kézi beporzást Réunion szigetén. Innen került a Comore-szigetekre és Madagaszkárra a vanília a 19. században.
A vanília ára változékony, a kereslet-kínálati tényezők – koncentrált termelés, kereslet felfutása vagy zuhanása –, időjárási és egyéb tényezők befolyásolják.
Hivatalos piaca azonban nincs. „A vaníliával nem kereskednek a nemzetközi árupiacon, mint például a kávéval vagy a kakaóval. A vaníliatermesztők nem élveznek védelmet, nincsenek szankciók és nincsenek olyan szabályok az iparágban, amelyek segítenének szabályozni a fűszer árát, vagy támogatást nyújtanának a vaníliatermesztés ösztönzésére” – tájékoztat az AgronoMag.
A vanília világpiaci árának alakulása az elmúlt években
|
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.