Kína nem fog fázni, gigantikus készletet halmoztak fel energiahordozókból

A távol-keleti ország felkészült a fokozódó igények kielégítésére, a nyári gáz és szénbetárazások miatt elegendő tartalékokkal rendelkeznek. A kormány támogatta a hazai termelés és az import nagymértékű növelését például az áramtermelés legfontosabb alapanyagnak számító szén esetében, hogy még jóval a tél előtt maximalizálja az üzemanyagkészletek felhalmozását. 

Peking okult a 2021/22 őszén és telén tapasztalt üzemanyag- és energiahiányból, és tervet dolgozott ki arra, hogy hasonló többé ne fordulhasson elő. Az év első tíz hónapjában a hazai széntermelés 11 százalékkal, azaz 144 millió tonnával nőtt, a többnyire dömpingáron vásárolt orosz szén behozatalára visszavezethetően pedig az import is kapott egy jelentős, 67 százalékos, 154 millió tonnás lökést. 

Mindenből többet importált Kína az idén

A NEA szerint az erőművi szénkészletet stabilan 200 millió tonnán kell tartani, szemben az egy évvel korábban előírt 170 millió tonnás tartalékkal. Földgázból is növelték a készleteket Kínában: a hazai termelést az első tíz hónapban 6 százalékkal, azaz 8 millió tonnával növelték, a vezetékes importot Oroszország felől 5 százalékkal, vagyis 2 millió tonnával srófolták feljebb.

A cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala 12 százalékkal, 6 millió tonnával haladta meg az egy évvel korábbit – írja a Reuters. Az LNG-tárolókat októbere végére csurig töltötték a főként Katarból, Oroszországból, Amerikából és Ausztráliából behozott tüzelőanyaggal. 

Az áramtermelés folyamatossága, az ellátásbiztonság érdekében a vízi erőműveket utasították arra, hogy már a nyártól elegendő mennyiségű vízzel töltsék fel a tározóikat, hogy a téli csapadékszegényebb időszakban a vízhiány ne okozhasson váratlan problémákat.

A klímasemlegesség még jóval odébb van

Helyenként – elsősorban a Vietnámmal határos Jünnan tartományban és Belső-Mongólia északnyugati részein – azonban előfordulhat áramkimaradás és gázból is szűkében lesznek egyes régiókban – ismeri el a NEA hozzátéve, hogy az áramigény a tavalyi télhez képest a csúcsidőszakokban 12 százalékkal, 140 millió kilowattal is nőhet. 

Ebben a koronavírus-járványhoz köthető szigorú korlátozások miatt alacsonyra csökkent bázis hatása is benne van valamennyire, de az igazi hajtóerő a termelő szféra, a gazdaság újraindulása volt az energiafogyasztás meglendülésében.

Noha az idén is rohamtempóban nőtt Kína megújulóenergia-termelése a belépő új szél- és naperőművi kapacitásoknak köszönhetően, a széntüzelésű erőművek pozíciót nem veszélyeztetik. Kína 2060-ra ígérte a klímasemlegesség elérését, ehhez képest az új áramigények kielégítésében 75 százalék erejéig a szenet égető erőművek vettek részt. 

A tízhavi áramtermelési kimutatás szerint 375 milliárd kilowattóráról van szó, ez 5 százalékos többletigénynek felel meg. Most már biztosra vehető, hogy a szénégetés és a vele járó szén-dioxid-kibocsátás csúcspontja valahol az évtized második felében várható csak, ott is inkább később, mint előbb.

Fűtőolajból is jöhet az extramennyiség 

A legrosszabb hatásfokú és leginkább környezetszennyező olajalapú áramtermelés és fűtés terén sem bíznak semmit se a véletlenre. A kereskedelmi minisztérium hétfőn 16,2 millió tonnáról 19,2 millióra emelte az állami szférán kívüli vállalatok számára engedélyezett importkvótát. 

Az alacsony kéntartalmú fűtőolaj felára a szingapúri olajpiaci benchmarkhoz képest az októberi 60-65 dollárról mára 80 dollárra nőtt a Reuters adatai szerint, aminek az egyik oka szűkössé vált kínálat, a másik viszont épp a kínai váráslások árfelhajtó hatása.