Másfél ezermilliárd dollárnyi zöld beruházásra van szükség a fejlődő országokban
A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) egy magánbefektetőknek szóló garanciaeszköz kifejlesztését tervezi a környezetbarátabb építkezések finanszírozásának fellendítése érdekében a feltörekvő piacokon, mivel a növekvő népesség, az urbanizáció és az iparosodás a környezetszennyezést a biztonságos határértékeket messze meghaladó mértékben fogja növelni – írta a Bloomberg.
Az IFC, a világ legnagyobb globális fejlesztési intézménye, amely az alacsony jövedelmű országok magánszektorára összpontosít, a Világbank-csoportban működő társaival együtt dolgozik azon, hogy egy egyszerűbb, közvetlen rendszert hozzon létre a magánbefektetőknek kínált garanciák számára, amelyekkel a klíma- és környezetvédelmi projektek finanszírozását lehetne biztosítani.
Nagy céljaink vannak azzal, hogy ezt drámai mértékben kiterjesszük az éghajlatváltozás finanszírozására, és különösen a zöld épületek és az építőipar szén-dioxid-mentesítésére
– mondta Susan Lund, a társaság gazdasági és magánszektor-fejlesztési alelnöke. Az IFC jellemzően piaci kamatokra árazott kereskedelmi finanszírozást nyújt. A tervezett eszközzel azonban a csoport "erősebb garanciákat nyújtana, hogy stabil befektetéseket telepítsenek ki a fejlődő országokban is”.
Lund bejelentése Ajay Banga, a Világbank elnökének a közelmúltbeli beszédét követi, aki elmondta, hogy az intézmény erősebb garanciabiztosításokat tervez a zöld és klímavédelmi beruházásokra.
Globális adókat követel Afrika a klímavédelmi akciók finanszírozásáraA kontinens vezetői szerint túl kevés támogatást kapnak ahhoz, hogy védekezni tudjanak a szélsőséges időjárással szemben. A Nyugatról érkező pénzek jelentős része azonban továbbra is a korrupció áldozatává válik. |
Egy szerdán közzétett jelentésében az IFC 1,5 ezermilliárd dolláros befektetési lehetőséget azonosított a feltörekvő piacok építőipari ágazatában a kibocsátás csökkentésére. A Társaság tanulmánya szerint a globális építőipari értékláncok az energiával és az iparral kapcsolatos CO2-kibocsátás mintegy 40 százalékáért felelősek világszerte, és ez a szám 2035-re mintegy 13 százalékkal fog növekedni.
E kibocsátások kétharmada a feltörekvő piacokról származik, amelyek gazdasági fejlődése szintén az építőipari tevékenységtől függ.
Az alelnök szerint a technológia már lehetővé teszi, hogy még a fejlődő országokban is csökkenteni lehessen ezeken a éghajlati kockázatokon – ennek egyedül finanszírozási és politikai akadályai vannak, amelyet az intézmény kezdeményezési meg tudnának oldani.
Az IFC szerint a kormányok le vannak maradva a kérdésben és a jelentés szerint mintegy 110 országban nincs kötelező épületenergetikai szabályzat. Tavaly nagyjából két és fél milliárd négyzetméternyi alapterületet építettek be energiával kapcsolatos teljesítményszabványok nélkül.
A zöld pénzügyi eszközökkel az építőipar dekarbonizációjára irányuló globális magánadósság-finanszírozás 2021-ben rekordmagasságot ért el, mintegy 230 milliárd dollárt, de a feltörekvő piacok ennek csak mintegy 10 százalékát bocsátották ki
- állapította meg az IFC.
Lund szerint ezekben az országokban jelentős kockázatcsökkentésre lenne szükség, többek között a magántőke mozgósítására használt közpénzek formájában, például teljesítményalapú ösztönzőkkel vagy veszteséggaranciákkal. Az IFC képes lenne ilyen típusú eszközöket nyújtani, ám ehhez egy pontos keretrendszer kiépítésére is szükség lesz.
Európa uralja az éghajlatvédelmi befektetések piacátA lemaradó gazdaságok azonban az utóbbi időben elkezdtek felébredni. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.