Navracsics Tibor: az Európai Bizottság nemcsak szereptévesztésben van, de túl is lépi a hatáskörét

Közép-Európa nem szorulhat háttérbe az európai uniós források elosztásában, a rendszert pedig a hátrányos helyzetű térségek érdekében módosítani kell – jelentette ki Navracsics Tibor, a területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Szuverenitás című konferenciáján.

Reményvesztett európaiak

Navracsics Tibor szerint hiba Európa hanyatlását összefüggésbe hozni az európai integrációval, hiszen a kontinens világpolitikai és világgazdasági jelentősége sokkal hosszabb ideje csökken. Ugyanakkor már nem kétséges, hogy az Európai Unió – az Egyesült Államokkal ellentétben – nem tud érvényre juttatni önálló külpolitikai irányvonalat, és ma már az itt élők többségén is egyre inkább a reményvesztettség látszik.

A jogállamiságnak például lehet számos, akár országonként eltérő jelentése, ám Brüsszel egyetlen értelmezést erőltet, így azt egyik tagállam sem érzi a maga számára érvényesnek.

Míg az EU korábbi évtizedeiben a vitás kérdések rendezésére törekedtek, ma az Európai Bizottság általános érvényű szempontnak állít be politikai elvárásokat, noha nyilvánvaló, hogy az európaiak többsége ellenzi a közösségi források elosztását ilyen elvek mentén.

– figyelmeztetett a politikus.

Az Európai Bizottság nemcsak szereptévesztésben van, de túl is lépi a hatáskörét

A miniszter elmondása szerint az uniós pénzek visszatartása miatt a regionális különbségek csökkentése megakadt, az újjáépítési alapok teljesítési határidői már biztosan nem tarthatók. Brüsszel ugyanakkor csak magának köszönheti ezt, mert azzal fordultak a folyamatok kedvezőtlen irányba, hogy politikai játszmába kezdett. Az Európai Bizottság a szerepét lényegesen túllépve „legfőbb civilizátorként osztályozza a tagállamokat”. 

Az EU-n belüli kohéziós szakadék látszólag csökken ugyan, de ez leginkább a közép-európai fővárosoknak köszönhető, hiszen ezek a települések önerőből is fejlődnek, ki tudják használni a központi helyzetükből adódó előnyeiket. Az uniós források megvonása elsősorban nem az itt élőknek, hanem a vidékieknek veszteség, ezért Budapestnek nincs oka kedvezőtlen elbírálásra panaszkodni. A felzárkózás üteme nem egyenletes, a fejlesztési forrásokat a hátrányos helyzetű térségekbe kell összpontosítani a miniszter álláspontja szerint.

Az uniós pénzek felhasználásáról helyi szinten kell dönteni

Navracsics Tibor szerint központilag vezérelt támogatási rendszerekkel az EU-n belüli különbségek nem szüntethetők meg, hiszen a kontinens rendkívül változatos, a fejlettségi szintek között nagy az eltérés, és teljesen mások az igényei egy nagyvárosnak, egy leépülő iparvidéknek, vagy egy hátrányos helyzetű agrárrégiónak.

A politikus úgy látja, hogy a források elosztását mindenütt az érintettek érdekeihez kell igazítani, nem pedig a központokban ülők tervezési ideáljaihoz. Magyarországon a közigazgatási alapú területfejlesztés ennek megfelelően új kategóriákkal egészülhet ki, hiszen számos térség a mostani szempontok szerint csak „felparcellázva” kaphat támogatást, egységesen nem. Az együtt kezelendő térségek mellett az egy várostérségbe tartozó települések is így juthatnának forrásokhoz, hiszen a mindennapi élhetőséget ez szolgálná a legjobban.

A nyugati és a déli tagállamok aránytalanul több forrást kaptak

Navracsics szerint uniós szinten egységesíteni kell a kohéziós politikát, hiszen számos támogatásból, kiváltképp a tudományos, kutatási-fejlesztési keretekből a nyugat-európai pályázók sokkal nagyobb részt kapnak. A miniszter ugyancsak ellenzi, hogy a koronavírus-járvány miatt visszaeső dél-európai gazdaságokat szintén a közép-európai államok kárára zárkóztassák föl.

Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója elmondta, hogy a Századvég felmérési adatai is megerősítik, hogy 

A vezető arról is tájékoztatott, hogy a brüsszeli bürokrácia megítélése szintén egyre rosszabb, főleg a migráció kezelésében, de a relatív többség már a szankciós politikát is elítéli. A források elosztása szankciós eszközzé vált, ám ez nem segíti az egységes fejlődést, noha a gazdasági jólét megteremtése az EU létrehozásának egyik legfőbb indoka – idézte az elhangzottakat az MTI.