Ötödével drágulhat a ruházkodás a megemelt importvámok miatt

Durván megemelkedtek a török ruhagyártók költségei, miután a kormány 30 és 100 százalék közé emelte a textilre kivetett importvámokat egy hete. Az államvezetés célja, hogy a helyi textilgyártókat támogassa az olcsó importtal szemben. Ennek vannak pozitív, ámde negatív hatásai is. Utóbbinak eshetnek áldozatul az európai fogyasztók is.

Habár az exportőrök kérhetnek kivételezést az importvámok megemelése alól, maga az eljárás költséges és időigényes, a gyakorlatban pedig alig nyújtana kézzelfogható előnyt az érintett vállalatoknak. A Reuters beszélt több, a ruházati szegmens tisztségviselőjével, akik szerint

Török eredetű ruházati cikkeket ugyanis nemcsak a kínai, de márkaüzletekben is találhatunk. A H&M, a Mango, az Adidas, a Puma és a Zara is támaszkodik a kis-ázsiai ország termékeire. Seref Fayat, a török ruhaipari gyártók szövetségének elnöke szerint a divatmárkák legfeljebb ötödével emelhetik az áraikat úgy, hogy azzal még nem tántorítják el a vásárlókat.

Az ágazatot már így is több nehézség sújtja: magas az infláció, kisebb a lakossági kereslet, alacsonyabbak az árrések, valamint magasak a kamatok.

Törökország tavaly 10,4 milliárd dollár értékben exportált textil, 21,2 milliárd dollár értéken pedig ruházati termékeket, amivel a világ ötödik, illetve hatodik legnagyobb exportőrévé vált. Törökország az Európai Uniónak textilből a második, ruházati termékekből pedig a harmadik legnagyobb beszállítója volt tavaly. A részesedése ugyanakkor 12,7 százalékra csökkent a 2021-es 13,8 százalékról. Ez annak tudható be, hogy a Covid–19 járvány ideje alatt a beszállítói lánc felborult, így a márkák előbb a földrajzilag közelebbi törököktől vásároltak, később azonban kiderült, a török könnyűipari árucikk kevésbé vonzó alternatíva a versenytársakkal szemben.

A textil- és ruházati termékek exportja több mint 8 százalékkal csökkent idén októberig. Sokan elveszítették az állásukat és cégek kerültek a bezárás közelébe. Az iparágban dolgozó alkalmazottak száma augusztusra 170 ezerrel, azaz 15 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Más szereplő szerint a lépés rávilágít arra, hogy az iparágnak a tömegtermelés helyett a magasabb hozzáadott értékű termékekre kellene helyeznie a hangsúlyt. 

Jelenleg a török ruhaáru 40 százalékkal többe kerül az európai vásárlónak egy bangladesinél. Ez a különbség néhány éve még csak 15-20 százalék volt. Igaz, a bangladesi dolgozók nemrég a sarkukra álltak és magasabb bért harcoltak ki maguknak, ami miatt a nagy divatmárkáknak is többe kerülnek az általuk elkészített termékek. Így nem lefutott még a meccs, nem biztos, hogy végérvényesen elvesztette piaci pozícióit a török ruhagyártás.