A legfrissebb adatok szerint Magyarország kilépett a technikai recesszióból a harmadik negyedévben, az előző három hónaphoz képest 0,9 százalékkal nőtt a GDP. A román gazdaság negyedéves alapon 0,4 százalékkal, a lengyel 1,4 százlékkal bővült.
Az enyhülő árnyomás arra ösztönözte a budapesti és varsói központi bankokat, hogy kamatcsökkentési ciklusban kezdjenek. A váratlan gazdasági visszaesés után feltehetően a csehek is követik ezt a példát. Az enyhülő hitelezési kondíciók fellendíthetik a lakosság költekezési hajlandóságát. A régió országiban – talán a nagy belső piaccal rendelkező Lengyelország kivételével – azonban az export súlya nagyon jelentős a GDP-n belül. Az eurózóna azonban – élén Németországgal – a recesszió szélén tántorog, kereslete csökken.
A régió esetében fellendülésről, de nem erős fellendülésről beszélhetünk. A külső környezet nem túl barátságos a növekedés szempontjából
– mondta a Bloombergnek Juraj Kotian, az Erste Group Bank AG bécsi közgazdásza.
A hírügynökség elemzői szerint Romániának sikerült részben ellensúlyoznia a külső kihívások egy részét azzal, hogy az utolsó pillanatban, a 2014–2020-as uniós költségvetési források minél nagyobb részének felhasználására tett erőfeszítéseként előrehozta a régóta halogatott infrastrukturális projekteket, például az autópályák és a kórházak korszerűsítését.
A koalíciós kormány emellett a járvány utáni fellendüléshez szükséges reformok végrehajtását is elsődleges prioritássá tette. A program további uniós forrásokat szabadít fel mind a közigazgatás, mind a magánszektor számára.
Az előző két negyedévben így a beruházások váltak a növekedés fő hajtóerőivé.
Az ING Bank elemzői ugyanakkor megjegyzik, hogy a román gazdaság a vártnál jobban lassul. Idézik a jegybank értékelését is, amely szerint
a kereslet viszonylag hirtelen, 2023 harmadik negyedévétől kezdődően zsugorodik.
A bankház közgazdászai szerint az alacsony növekedés és a ragadós infláció szerencsétlen kombinációja a következő évben is folytatódhat, így 2024-re továbbra is fenntartják a konszenzus alatti, 2,8 százalékos GDP-növekedési előrejelzésüket.
A Brüsszellel szimpatizáló lengyel ellenzék várhatóan az év végére átveszi az ország kormányzását, így reményeik szerint előrelépés történhet a több mint 35 milliárd euró felfüggesztett uniós forrásokhoz való hozzáférés terén. Az ország várhatóan következő miniszterelnöke,
Donald Tusk úgy vélekedett, hogy a kifizetések egy része még az év vége előtt megkezdődhet.
A várakozások szerint harmadik negyedévben a belső fogyasztás élénkült, a munkanélküliség pedig továbbra is alacsony marad.
A gazdaság javuló állapota mögött a javuló lakossági fogyasztás állt, amelyet az infláció csökkenése és a továbbra is erős bérnövekedés támogatott
– írták az ING közgazdászai.
A szlovák gazdaság a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal bővült az előzőhöz képest. A növekedést főleg a külkereskedelmi többlet (az export) húzta, az előzetes adatok alapján a belső fogyasztás továbbra is lejtmenetben van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.