A külső befolyástól féltik a stratégiai ágazatokat az EU-ban

Erős megállapításokat tett az Európai Számvevőszék az EU-ba irányuló külföldi befektetésekről. A friss jelentés szerint egyfelől 110 milliárd euró áramlik így az Európai Unióba, ami „serkenti a növekedést és az innovációt”, másfelől e befektetéseket nem igazán vizsgálja senki. Ez pedig felveti a kérdést, hogy az Unió közrendje és biztonsága szempontjából kritikus ágazatokban nem kerül-e külső kézbe túl nagy hatalom?

Az Európai Számvevőszék tájékoztatása szerint az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a közös kereskedelempolitika terén, a nemzetbiztonság és a közrend azonban tagállami hatáskör, és 

Az EU-rendelettel létrehozott együttműködési mechanizmus lehetővé teszi a tagállamok és az Európai Bizottság (EB) számára, hogy megosszák a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási információkat és kockázatértékeléseket. Ezeknek a számvevők szerint nemcsak a kijátszást kell megakadályozniuk, hanem azt is, hogy a tagállamok a biztonság ürügyén protekcionista intézkedéseket alkalmazzanak. 

Lyukacsos az EU biztonsági hálója

A vizsgálat megállapította, hogy az EU-ba áramló közvetlen külföldi befektetések 2021-ben mintegy 117 milliárd eurót tettek ki. 2020 és 2022 között Franciaország nyújtotta be a legtöbb átvilágításra vonatkozó bejelentést (193-at), majd Olaszország, Spanyolország és Ausztria következett a sorban. 

A skála másik végén állt Hollandia és Luxemburg, amely mindössze hét, sőt, nulla esetről számolt be, noha e két országba irányul az összes beérkező közvetlen külföldi befektetés 50 százaléka!

Mindezek után aligha meglepő, hogy a számvevőszék jelentése szerint a potenciálisan káros külföldi befektetések átvilágításának EU-s keretében holtterek vannak, ami rontja a biztonsági és közrendi kockázatokat, kivált, hogy a közvetlen külföldi befektetések nagy részét nemhogy nem vizsgálták, nem is jelentették be EU-s szinten.

– nyilatkozta Mihails Kozlovs, az ellenőrzésért felelős számvevő. Hozzátette: az EU-ba irányuló külföldi befektetések átvilágítása jelenleg van kialakulóban.

Nincsenek összehangolva a tagállamok

A hiányosságok fő okaiként a számvevőszék három fő pontot azonosított. Ezek a következőek:

• egyes országokban nem létezett ilyen átvilágítási mechanizmus, 
• amely országokban volt ilyen mechanizmus, azok eltérő ágazatokat tekintettek kritikusnak,
• vagy nem egységesen értelmezték a 2020-ban elfogadott EU-s szabályok alapfogalmait.

Leszögezték, hogy a közvetlen külföldi befektetések iránti nyitottság az unió egységes piacának a meghatározó eleme, ugyanakkor olyan stratégiai ágazatok, mint például a kikötők, atomerőművek, félvezetők vagy kettős felhasználású mikrocsipek felé irányuló befektetések olykor azzal a kockázattal járhatnak, hogy az EU-n kívüli befektetők indokolatlanul nagymértékű ellenőrzést gyakorolhatnak. A kockázatot tovább növelheti, ha az EU-s országok nem hangolják össze fellépéseiket, ez pedig ijesztő a számvevőszék következő megjegyzése tudatában, miszerint az említett 

Érdekes áthallása van mindennek a hazai belpolitikai véleményekkel.

Mindenesetre a külföldi tőkebeáramlás vizsgálatára az EB válasza az együttműködési mechanizmus, amely viszont túlterhelt, így számos probléma továbbra is fennáll.

Elveszett vagy el sem készült jelentések

A jelentés alapján az EU-s szabályok nem írják elő az országoknak az átvilágítási mechanizmusuk létrehozását, ráadásul mérlegelési jogkört biztosítanak a nemzeti átvilágítási szabályok hatályának meghatározására. Az országok nem is kötelesek beszámolni az átvilágítási döntéseik eredményéről, még akkor sem, ha bizottsági vélemény kibocsátására került sor, vagy más tagállamok aggályukat fejezik ki. 

A kritika szerint több ország csak azon tranzakciókról számolt be, amelyek nagy eséllyel befolyásolták saját közrendjüket vagy közbiztonságukat, így azonban más tagállamoknak és az EB-nek nem volt lehetősége az őket vagy az EU-s programokat érintő lehetséges hatások értékelésére. 

Összességében 2020 és 2022 között az EU-s országok 886 átvilágított ügyet jelentettek be, ugyanakkor a bejelentések száma nem feltétlenül volt összhangban a befelé irányuló közvetlen külföldi befektetések szintjével. 

Tizenkét ország egyáltalán nem végzett átvilágítást, és semmilyen esetet nem jelentett be annak ellenére, hogy az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetések közel felét ők teszik ki.