Az Európai Unió növelte az idén az Oroszországból származó nukleáris fűtőanyag és szolgáltatások importját, meghaladva a 2021-est, vagyis az ukrajnai háború előttit az illetékes Euratom Ellátási Ügynökség (Euratom Supply Agency – ESA) szerint.
Bár a nukleáris fűtőanyag nem tartozik a szankciók hatálya alá, az EU célja csökkenteni a függőségét Moszkvától ezen a téren is – emlékeztetett a hírről beszámolva a Reuters. Tavaly uniós szinten stabil maradt az orosz energetikai szektorból származó import annak ellenére, hogy nőtt a kereslet a nukleáris energia iránt a fosszilis energiahordozók magas ára és amiatt, hogy világszerte csökkenteni akarják a szén-dioxid-kibocsátást.
Stefano Ciccarello, az ESA ügyvezető igazgatója szerint azonban valószínűleg 2022 után az idén is növelte a behozatalt az az öt tagállam, amely orosz tervezésű reaktorokat üzemeltet, és az importjuk meghaladja a 2021-es szintet.
Az öt ország – Bulgária, Csehország, Finnország, Magyarország és Szlovákia – a szervezet októberben kiadott éves jelentése szerint 30 százalékkal több átalakítási szolgáltatást és 22 százalékkal több dúsítást vásárolt Oroszországtól.
Ezek a cégek pótlólagos készleteket halmoznak fel friss fűtőanyagból. A további elővásárlások rövid távon valószínűleg hozzájárulnak ahhoz, hogy 2021-hez képest több anyag érkezzen Oroszországból
– nyilatkozta Ciccarello a hírügynökségnek, bár konkrét számokkal nem szolgált. Még túl korai lenne megmondani, hogy a 2023-as import valóban magasabb lesz-e a tavalyinál.
Az eddig teljes mértékben az orosz szállításoktól függő öt uniós ország közül az ESA szerint csak Magyarországnak kell még szerződést kötnie alternatív fűtőanyagra. A magyar kormány pénteken nem válaszolt a Reuters megkeresésre.
Az év elején Ukrajnában az amerikai Westinghouse vállalat először töltött alternatív üzemanyagot egy orosz tervezésű reaktorba, de a szélesebb körű átállás évekig tartana, és Ciccarello szerint az új nukleáris fűtőanyag engedélyeztetése átlagosan egy évtizedet vesz igénybe.
Az EU-ban felhasznált energia közel tíz százalékát adja az atomenergia,
Franciaország pedig az energiaszükségletének közel egyharmadát fedezi így. Az EU további jelentős termelői közé tartozik Svédország és Belgium.
Az ESA szerint az Oroszországból származó uránbehozatal tavaly 16 százalékkal csökkent 2021-hez képest, amit a Kazahsztánból és Üzbegisztánból érkező szállítások erőteljes növekedése ellensúlyozott.
Az Európai Bizottság szerint 2022-ben az EU orosz atomenergia-behozatala mintegy 750 millió eurót tett ki, ami eltörpül az orosz gázimport mellett, értékben annak csupán az 1 százaléka volt. (Egy euró 379 forint.) Orosz gáz ráadásul idén is ment olyan országokba is, amelyek hivatalosan felhagytak a vásárlással.
Az uniós országok most vitatják meg a bizottság javaslatát az Oroszország elleni 12. gazdasági szankciócsomagról, források szerint azonban a javaslat – amely nem nyilvános – nem tartalmaz szankciókat Oroszország atomenergetikai ipara ellen.
A szankciók elfogadásához ugyanis egyhangú döntés szükséges az EU-ban, és Magyarország nem hajlandó az orosz atomipar elleni lépésre, miközben a Roszatomnak szerződése van Paks bővítésére.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.