Adósságcsapdában a kínai önkormányzatok, Peking az asztalra csapott
Peking arra utasította a helyi önkormányzatokat és az állami bankokat, hogy késleltessék vagy állítsák le az olyan építési projekteket, amelyeknél a tervezett beruházás kevesebb mint fele készült el, az utasítás az ország 12 régiójára terjed ki – árulták el névtelenségüket kérő források a Reutersnek. Hozzátették: a megfizethető lakhatásra irányuló projektek mentesülnek az intézkedés alól, továbbá az érintettek kérhetnek külön engedélyt a kormánytól.
Fotó: AFP
Az államtanács által megcélzott, eladósodott régiók közé tartozik például az Észak-Koreával határos Liaoning és Csilin, a déli Kujcsou és Jünnan, továbbá néhány nagyváros (Tiencsin, Csungking) is. Az intézkedést azzal magyarázták a források, hogy a távol-keleti ország vezetése aggódik az önkormányzatok esetleges fizetésképtelensége miatt, miután rengeteg hitelt vettek fel.
Emiatt Peking októberben 12 tartomány és nagyváros adósságfelvételi lehetőségeit korlátozta, azonban az Államtanács szerint további lépésekre van szükség. A legutóbbi elérhető adatok szerint 2022 októberben a kínai önkormányzatok adóssága közel 13 ezermilliárd dollárral elérte a bruttó hazai termék 76 százalékát, a 2019-es 62 százalékról. Az IMF tavaly októberi előrejelzése szerint ez 2023-ban 9 százalékkal nőhetett.
Az adósságcsapda több tényezővel is magyarázható: az ingatlanszektor válsága fontos bevételi forrásuktól fosztotta meg az önkormányzatokat, mivel leálltak a földeladások. A bankrendszer pedig nincs abban a helyzetben, hogy tömegesen refinanszírozzon helyi adósságokat. A kínai önkormányzatok eladósodását gyorsította a koronavírus-világjárvány is,
miután a járványügyi védekezés költségei nagyrészt a helyi büdzséket terhelték.
Ehhez hozzá kell tenni, hogy az árnyékbankok elleni szigorú fellépés 2018 után egyre költségesebb finanszírozások felé terelte a forrásokra éhes önkormányzatokat. Az pedig általánosságban elmondható, hogy hosszú évek óta aszimmetrikus a fiskális finanszírozás, mivel a helyi adóbevételek egy részét elvonja a pekingi adminisztráció, a költségeket pedig városokra és a tartományokra terheli.
Politikai kockázatot is hordozhat az önkormányzatok nehéz pénzügyi helyzete, mert a bankok mellett a legfontosabb hitelezőnek a lakosság számít: ha pedig az állampolgároknak nem jutnak a pénzükhöz, az akár zavargásokhoz is vezethet. Így aztán nem meglepő, hogy Kína legfelsőbb vezetői szerint szükség van az adósságcsapdából eredő kockázatok kezelésére.
Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, Kína gazdasága 2023-ban 5,2 százalékkal bővült, ami valamivel több, mint a hivatalos cél, de a fellendülés sokkal ingatagabb volt, mint amire sok elemző és befektető számított. Az elmélyülő ingatlanválság, a növekvő deflációs kockázatok és a gyenge kereslet beárnyékolja az idei kilátásokat, miközben a népesség is csökken.
Hogy lavírozhatja magát csődbe egy nagyváros? – Birmingham megmutattaBirmingham beszünteti minden, nem kötelező kiadását, miután a városi tanács „csődöt” jelentett. A település azután került ebbe a helyzetbe, hogy 760 millió font értékben kellene kompenzálnia azokat az alkalmazottjait, akiknek korábban kevesebb juttatást adott a többiekhez képest. Így a város mostantól csak a sérülékeny csoportok megsegítésére, valamint a törvényben előírt szolgáltatásokra költ. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.