Megszólaltak a szirénák Tajvanon egy kínai műhold fellövése miatt, amelynek a rakétája átszállt a sziget keleti része felett. A tajpeji elnöki hivatal közölte, hogy az esetet nem tekinti beavatkozási kísérletnek a szombati választásba, amelyen az elnök személyére és a parlament tagjaira is voksolnak, és amelyet Peking a „béke és a háború” közötti döntésnek minősített. A retorika különösen érzékeny két évvel az ukrajnai orosz invázió megindítása után.

Bárki nyeri is a választást, tajpeji biztonsági források szerint valószínűleg fokozódni fog a kínai katonai és gazdasági nyomásgyakorlás. Peking az ország szerves részének tekinti Tajvant, ahogyan elismeri az Egy Kína elvét Tajpej és az Egyesült Államok is. A szigetnek azonban az érzelmi-történelmi mellett komoly gazdasági értéke is van Peking számára, mivel a világ egyik legfontosabb félvezető-gyártója.

emlékeztetett összefoglalójában a Reuters. A legfrissebb közvélemény-kutatások eredményei szerint az Amerika-barát Demokratikus Haladás Pártja (DPP) rekordot jelentő harmadik alkalommal nyerhet, elnökjelöltje, Laj Cseng-tö jelenlegi alelnök sürgette a választókat, hogy ne hagyják befolyásolni magukat a kínai fenyegetésről. A Pekinggel folytatott párbeszéd és a status quo fenntartását ígéri.

A legnagyobb ellenzéki párt, a Koumintang (KMT) szeparatizmussal vádolja a DPP-t, azt ígéri, ellenzi a tajvani függetlenséget, párbeszédre törekszik Pekinggel, de közben kész tovább erősíteni a sziget védelmi képességeit.

A fiatalokat más aggasztja

Bár a politikusok elsősorban Kínára építik a kampányt, nem mindenki számára jelenti ez a legnagyobb problémát. A közvélemény-kutatások szerint hagyományosan a DPP-t támogatják azok, akik tajvaniként és nem kínaiként határozzák meg magukat, ami elsősorban a fiatalabbakat jelenti. Az idősebbek inkább gondolják úgy, hogy a „kínai civilizáció részei”, ahogyan azt a CNN-nek nyilatkozta a haditengerészet egyik veteránja.

A tajvani fiataloknak azonban most van egy új jelöltje: Ko Ven-je orvosprofesszor, Tajpej volt polgármestere, aki az öt éve alapított balközép Tajvani Néppártot (TPP) képviseli. Ko „pragmatikus”, kevésbé ideológiai a megközelítése a fej-fej mellett haladó másik két elnökjelöltnél.

A fiatalok választását azért nem Kína befolyásolja, mert szerintük a status quo rövid távon nem fog változni. 

 – nyilatkozta az amerikai hírtelevíziónak egy 34 éves köztisztviselő. A fiatalok csak egyetlen lehetséges opciót látnak: a jelenlegi helyzet fenntartását.

Stagnáló bérek, kevés bérlakás

Számukra fontosabb problémát jelent az anyagi helyzetük, elsősorban a stagnáló bérek és az önkormányzati lakások hiánya. Az exportorientált tajvani gazdaság tavaly csak 1,6 százalékkal bővült az előző évihez képest, ami az elmúlt nyolc év leglassabb üteme. A félvezetőiparon kívül két évtizede nagyrészt nem emelkedtek a bérek.

A legfrissebb hivatalos adatok szerint a havi átlagbér 1386 dollár volt 2022-ben, ami messze elmarad a többi fejlett ázsiai gazdaságétól, például például Dél-Koreáétól (1919 dollár), Hongkongétól (2444 dollár) és Szingapúrétól (3776 dollár). (Egy dollár 345,6 forint.)

Az alacsony jövedelműeknek – így a fiataloknak – lakhatást biztosító önkormányzati bérlakásból olyan kevés van, hogy gyakorlatilag nincs is: 2023 novemberében a lakóingatlanok 0,2 százalékát tette ki, ami szintén jóval alacsonyabb arány, mint a többi fejlett gazdaságban.

Kína több megoldás közül válogathat

Nem biztos, hogy a fiataloknak igazuk van, amikor azt gondolják, hogy a status quo a közeljövőben nem változik, legalábbis erre utal az egyre élesedő kínai retorika. Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbb újévi üzenetében jelentette ki, hogy „az anyaállam újraegyesülése történelmi szükségszerűség”, „elkerülhetetlen Tajvan újraegyesítése Kínával”.

Pekingnek azonban nincs okvetlenül szüksége nyílt katonai támadásra, több eszközt is megpróbálhat bevetni a szigetország térdre kényszerítésére. Nancy Pelosi volt amerikai képviselőházi elnök tajpeji látogatása után megtartották egy ugyanilyen hatásos módszer főpróbáját: a tengeri blokádét. Pekingnek immár van elég erős haditengerészete ahhoz, hogy tartósan és totális körülzárja a szigetet, és ebben az esetben az amerikaiaknak kellene leadni az első lövést.

amikor a fél világot lefoglalják a választások. Európában az a tét, hogy sokak aggodalma szerint döntő erővé válik-e a radikális jobboldal az Európai Parlamentben. Parlamenti választásokat rendeznek az Egyesült Királyságban is, de Tajvan szempontjából a legfontosabb az amerikai elnökválasztás, ami előbb a kampánnyal, utána pedig egy esetleges adminisztrációváltással mostantól fogva egészen a Fehér Ház lakójának jövő januári beiktatásáig nagyrészt le fogja foglalni Washington figyelmét – az ukrajnai háborúról és a közel-keleti konfliktusról már nem is beszélve. És egy dolgot nem árt hangsúlyozni: a szoros együttműködést Kína, Oroszország és a közel-keleti konfliktusban kulcsszerepet játszó Irán között.

A Tajvanért folytatott fegyveres konfliktus azonban olyan irgalmatlan anyagi veszteséggel és gazdasági következményekkel járna, amelyek mellett eltörpülne az orosz–ukrán háború, a koronavírus-járvány és a globális pénzügyi válság okozta csapás. A Bloomberg számításai szerint a tízezermilliárd dolláros költség talán minden érintett számára elég ok, hogy ne kockáztassa meg az összecsapást. Vagy talán mégsem.

A Világazdaság Arbitrázs című tőkepiaci podcastsorozatának legújabb epizódjában Kiss Mónika, a Prestige Financial stratégiai tanácsadója is beszélt egy esetleges háború következményeiről, az idevágó részletet itt hallgathatja meg: