Idén négyszer is kamatot vághat az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (EKB) idén négyszer csökkentheti az alapkamatot, az egyenként 25 bázispontos kamatvágás várhatóan júniusban kezdődik, majd szeptemberben, októberben és decemberben folytatódhat – derül ki a Bloomberg közgazdászok körében végzett felméréséből. Az előző hónapban az elemzők csak három enyhítésre számítottak.

A felmérés szerint az infláció az első negyedélvben 2,5 százalékra mérséklődhet. A pénzromlás a harmadik negyedévben 2 százalékra lassul, azonban az utolsó három hónapban 2,2 százalékra gyorsul. A közgazdászok arra számíthatnak, hogy az egész éves infláció idén 2,3 százalék lehet, 2025-ben pedig tovább mérséklődhet a drágulás.

Az EKB 2022 júliusa óta tíz kamatemelést hajtott végre, legutóbb szeptemberben 25 bázisponttal emelte három irányadó kamatát, 4,5 százalékra. Az intézmény az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a rátákat decemberben.

Christine Lagarde, az EKB elnöke a döntés után közölte: a magas kamatszintet hosszabb ideig fenn kell tartani, az ülésen nem is került szóba a kamatvágás. Ennek ellenére a múlt hónapban Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank vezetője és az EKB döntéshozója arról beszélt, hogy az Európai Központi Bank következő monetáris politikai lépése a kamatlábak csökkentése lenne, 

Az EKB jelenleg várakozó állásponton van, a döntéshozók különösen a bérek alakulására összpontosítanak az év első felében. Az EKB vezető közgazdásza, Philip Lane az Il Corriere della Sera olasz napilapnak hétvégén adott interjújában hangsúlyozta, hogy a túl gyors kamatcsökkentés újabb inflációs hullámot gerjeszthet, ami arra kényszerítené a jegybankot, hogy ismét kamatot emeljen. 

A héten várhatóan más befolyásos döntéshozók is megszólalnak, például az intézet elnöke, Christine Lagarde a davosi Világgazdasági Fórumon fog előadást tartani, aki a ráták alakulásáról is szót ejthet beszédében. Ma az osztrák jegybankelnök, Robert Holzmann a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy az EKB akár az egész évben szinten tarthatja az alapkamatot, a ráták csökkentése pedig csak jövőre kezdődhet el.

Laza vagy szigorú monetáris politika?

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. Az EKB mellett az amerikai Fed, az angol jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is  szigorú monetáris politikát folytat. Japán a negatív kamatlábával (mínusz 0,1 százalék) kilóg a nemzetközi trendekből, a szigetországban emelésre számítanak a közgazdászok.

Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek. A régióban elsőként a cseh jegybank zárta le kamatemeléseit tavaly júniusban, ezzel másfél évig tartotta 7 százalékon az alapkamatot, december végén pedig egy 25 bázispontos kamatvágásra szánta el magát.

A lengyel központi bank 2022 szeptemberében emelte utoljára irányadó rátáját, amelyet idén szeptemberben 6, majd októberben 5,75 százalékra csökkentett. A jegybank decemberben a a várakozásoknak megfelelően változatlanul tartotta a rátát. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) még tavaly szeptemberben jelentette be, hogy 13 százalékos alapkamat mellett lezártnak tekinti a kamatemelési ciklusát. 

Az MNB decemberben 75 bázisponttal, 10,75 százalékra mérsékelte a kamatlábat az egy számjegyűre csökkenő infláció mellett, az elemzők szerint a kamatvágás idén tovább folytatódik.