Lagarde: a világgazdaság Trump-biztossá tételéhez a legjobb védekezés a támadás

A tavalyi év erőteljes normalizációs várakozásokkal ért véget, 2024 azonban mégsem a megszokott felé indíthatja majd meg a világgazdaságot, hanem sokkal inkább egy új fajta normalitás felé – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a davosi Világgazdasági Fórum záró panelbeszélgetésén.

Az eurózóna vezető jegybankára szerint az új normalitás különös együttállás mellett épülhet majd fel: a globális munkaerőpiacok továbbra is feszesek, a pandémiás időszak alatt létrejött megtakarítások nagy részét a lakosság már felélte, ezért a fogyasztás látványosan visszaesőben van, az infláció pedig ugyan csökkent az elmúlt időszakban, a világkereskedelem még mindig nem tudott talpra állni a tavalyi mélyrepüléséből – ezt a folyamatot pedig a nemrég kirobbanó Vörös-tengeri feszültségek sem segítik.

A panelbeszélgetésen a résztvevőktől megkérdezték, hogy hogyan lehetne a világgazdaságot a lehető legjobban Trump-biztossá tenni, utalva ezzel a republikánus politikus várható novemberi választási győzelmére. Lagarde először látványosan forgatni kezdte a szemét, míg egy másik paneltag kifejtette saját álláspontját, majd úgy fogalmazott:

Az EKB feje kiemelte: természetesen fontos a zöld-átállást minden reálisan elérhető eszközzel támogatni, addig azonban kénytelenek vagyunk a fosszilis energiahordozókat is felhasználni, melyek rendelkezésre állnak.

Lagarde a panelbeszélgetés elején már leszögezte, hogy az EKB kamatdöntését megelőző csendes időszak miatt a jegybank politikájáról, kilátásairól nem mondhat semmit, ugyanakkor saját jövőre vonatkozó kilátásait korlátok nélkül megoszthatta a hallgatósággal. 

Az európai jegybank kamatpályáját a piacok már anélkül is egyre biztosabban látják, hogy Lagarde friss információkat osztana meg róla: az EKB feje ugyanis nemrég a Davosi fórumon a Bloombergnek elmondta, hogy a szervezet minden bizonnyal a nyáron kezdheti majd meg monetáris enyhítési dömpingjét.

Lagarde a globális adóemelések létjogosultságával kapcsolatosan kiemelte: valóban jó lenne, ha emelni lehetne a vállalati adóterheket világszerte, de ebben a kérdésben már országhatárokon belül sincs egyetértés, nem hogy globális szinten. A világ különböző országainak különböző adórendszerei, más és más terhei vannak, így egységes döntésre nehezen lehet jutni. 

A jegybankár ugyanakkor kiemelte: vannak már megegyezések ebben a kérdésben OECD-szinten, ezeket azonban sok ország még nem ratifikálta, szóval ezek törvénybe iktatása lenne az első lépés a kérdés rendezése felé.

Az EKB feje a világszerte megfigyelt de-globalizációs folyamatokról elmondta:

A fragmentálódó világgazdaság, az új kereskedelmi kapcsolatok létesítése pedig sokak gondjai lehet akár megoldás is: a szállítmányozás költségeinek emelkedése a szektorálisan érintett munkavállalók bérnövekedéséhez vezethet, a hatékonyság helyét pedig a biztonság veheti majd át ezen a téren is, így a de-globalizációnak ugyanúgy lehetnek majd nyertesei is, mint vesztesei.