Alternatív módon próbálják megbecsülni a szakértők a kínai gazdaság növekedését, mert régóta gyanakodva fogadják az ezzel kapcsolatos hivatalos adatokat. Ez történik most is, miután Peking bejelentette, hogy a GDP-növekedés 5,2 százalék volt (év/év) az utolsó negyedévében, az egész éves gazdasági teljesítmény pedig ugyancsak 5,2 százalékkal haladta meg a 2022-es számokat.
Abban egyetértenek a szakértők, hogy nőtt tavaly a világ második legnagyobb gazdasága a fogyasztásnak köszönhetően, amely felpörgött a koronavírus-korlátozások feloldása után. Ezt alátámasztják a kínai statisztikai hivatal olyan adatai is, mint például a belföldi légi járatok forgalma és a fogyasztási cikkeket gyártó cégek bevételének emelkedése.
A hivatalos és független becslések abban is megegyeznek, hogy jelentősen visszaesett az ingatlanszektor , egyre nehezebb a helyi kormányzatok pénzügyi helyzete és csökken az export, ami mind negatív hatással van a kínai gazdaságra, emlékeztetett elemzésében a Bloomberg.
A beruházási adatok terén viszont jelentős eltérés van a hivatalos és a független becslések között. Peking szerint a növekvő a feldolgozóipari és infrastrukturális kiadások ellensúlyozták az ingatlanpiac negatív hatását, Logan Wright, a Rhodium Group igazgatója szerint viszont nem. Ő úgy véli, hogy a beruházások tavaly nagyjából stagnáltak, ami azt jelenti, hogy „jelentősen túlbecsülték”
Kína 2023-as növekedését. Szerinte a valós adat öt helyett valószínűleg 1,5 százalék körül van.
A hivatalos kínai beruházási statisztikákkal kapcsolatos kétségeket az is fokozza, hogy azokat az elmúlt években igen gyakran, ráadásul szokatlanul nagy mértékben kiigazítják.
A pekingi statisztikai hivatal szerint az állóeszköz-beruházások névlegesen három százalékkal nőttek 2023-ban, hozzátették azonban, hogy a teljes összeget, ami 50300 milliárd jüan, nem lehet közvetlenül összehasonlítani a 2022-re jelentett összeggel többek között a „az ellenőrzés során feltárt problémás adatok” miatt. (Egy jüan 49,3 forint.)
A Pantheon Macroeconomics szerint ez azt jelenti, hogy hétezer milliárd jüannal, vagyis 17 százalékkal lefelé módosították a tavalyi beruházási adatokat, ami „elképesztő” mérték.
A Rhodium 2023-ra vonatkozó növekedési becslése egy széles skála alsó végén helyezkedik el, a Bloomberg által összegyűjtött független becslések alapján a skála másik végpontja 7,2 százalék. A konszenzus hiánya az egyik oka annak, hogy a kínai gazdasággal kapcsolatban a hivatalos számot fogadják el általában hivatkozási alapként.
A kétségek egyébként elsősorban azokban az időszakokban merülnek fel, amikor lelassul a gazdaság.
Azt például szinte senki sem hitte el, hogy a kínai GDP a világ talán legszigorúbb korlátozásai ellenére három százalékkal bővült 2022-ben. Annál is nagyobb gyanakvással fogadták ezt a hivatalos adatot, mert a kínai gazdasággal foglalkozó szakfolyóirat, a China Economic Review az űrből követett éjszakai fények alapján úgy becsülte, hogy a korlátozások hatására abban az évben 3,9 százalékkal zsugorodott a kínai gazdaság.
A 2022-es bővülésre vonatkozó alacsony becslés azt jelenti, hogy magasabb a 2023-as növekedés. Ez a helyzet a londoni székhelyű Fathom Consultingnál, amely úgy véli, hogy a kínai gazdaság 2022-ben 0,9, tavaly pedig 7,2 százalékkal nőtt.
Ezek a bázishatások mostanra elmúltak, és a 2024-re vonatkozó becslésünk ismét visszaállt a normális, négy százalék körüli növekedési ütemhez
– mondta Juan Orts, a Fathom közgazdásza.
Egyes közgazdászok teljesen kétségbe vonják az alulról felfelé irányuló mérések pontosságát. Ennek egyik oka az, hogy mivel Kína gazdasága fejlődik, a tevékenység szerkezete is megváltozik. Egy évtizede például a volt kínai kormányfőről elnevezett „Li Ko-csiang index” volt divatban, amely a villamosenergia-felhasználás, a vasúti árufuvarozás és a bankhitelek növekedése alapján becsülte a GDP-t. Ma azonban Kína gazdasága már főként szolgáltatásokból áll, a nehéziparnak kisebb a szerepe.
Egy alternatív megközelítés Kína hivatalos, nominális GDP-számait veszi alapul, amelyeket nem igazítanak ki az inflációval, majd
egy független árdeflátort alkalmazva kapják meg a reálnövekedési becslést.
Ez a megközelítés a koronavírus-járvány előtt vált népszerűvé, csak az vele a probléma, hogy nincs egyetértés abban, hogy mi a legjobb deflátor.
A Pantheon Macroeconomics például a saját kiigazítási képlete alapján 4,9 százalékra teszi a kínai reál-GDP tavalyi növekedését, a TS Lombard viszont 3,6 százalékra.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.