A csőd szélére sodródik az idén Ukrajna

Nem csoda, hogy Ukrajna nagy figyelmet fordít az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozójára, ahol 50 milliárd eurós segélyt szeretne kapni 2027-ig. Kijev az Oroszország elleni háború harmadik évére készül – az egyik legnagyobb stratégiai bizonytalanság: vajon a nemzetközi támogatás megakadályozza-e, hogy az ország csődbe menjen?

Ukrajna 2024-es költségvetése közel 40 milliárd dollárt – az összes kiadás nagyjából felét – a védelemre fordítja, amelyet szinte teljes egészében az adókból fedez. Az államapparátus többi része – a társadalombiztosítási juttatásoktól az egészségügyi rendszerig – működésének biztosítása érdekében még mintegy 40 milliárd dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. 

– írták a Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) Államháztartási és Kormányzási Központjának szakértői a Politico kérdéseire válaszolva.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Ukrajnának idén legalább 37 milliárd dollár külső támogatásra lenne szüksége, amelynek nagy része az EU-tól és az Egyesült Államoktól érkezne – de egyik sem hozott végleges döntést a támogatás összegéről, sem a feltételeiről. Az EU vezetői február 1-jén ülnek össze, hogy újra nekifussanak a csomagnak. 

Az ország az adók emelésével, államkötvények piacra dobásával vagy más nemzetközi partnerek részleges támogatásának megszerzésével képes lenne túlélni a nyugati segítség némi késedelmét – írták a KSE szakértői. Figyelmeztettek azonban arra, hogy ezek a megoldások átmeneti jellegűek lennének.

ami egyre nagyobb terhet rótt az állami költségvetésre. A fizetési struktúra tavaly márciusi felülvizsgálata ellenére, amely korlátozta a fronton harcoló katonák bónuszát, a katonai bérek 2023-ban még mindig a teljes kormányzati folyó kiadások közel egyharmadát teszik ki.

A tavalyi költségvetésben a védelmi minisztérium számára eredetileg 39,4 milliárd dollárt különítettek el, amit később kénytelenek voltak 56,3 milliárd dollárra módosítani. A 2024-es költségvetésben mindössze 28,6 milliárd dollárt irányoztak elő védelmi kiadásokra, annyit, amennyit tavaly az év első hét hónapjában költöttek – vagyis borítékolható, hogy az idén is módosítani kell a büdzsét.

A háború kezdete óta a hitelfelvétel tartotta életben a költségvetést, ami az államadósság drámai növekedéséhez vezetett. Az IMF szerint Ukrajna adóssága szerkezetátalakítás és költségvetési reform nélkül fenntarthatatlanná válik.

2022-ig Ukrajna többnyire belföldi hitelfelvételből finanszírozta hiányát, államkötvényeket adott el egyéni vagy intézményi befektetőknek. A más országoktól vagy nemzetközi szervezetektől, például az IMF-től felvett hitelek formájában történő finanszírozás tavaly vált uralkodóvá, és valószínűleg 2024-ben is az marad.

A háború kezdete óta az EU az ukrán állami költségvetés fő külső finanszírozási forrása: 27,5 milliárd dollárt nyújtott kölcsönök és támogatások formájában, ami a teljes finanszírozás 37 százalékát teszi ki. A kormány 2022 júliusában tárgyalt a külső hitelezőkkel szembeni fizetési kötelezettségeinek felfüggesztéséről, amely 2027-ig tart. Emiatt felfüggesztették az ország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, így az ország kizárólag a kormányokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoktól függ.

Kiszolgáltatottság

A belső források mobilizálására tett erőfeszítések ellenére Ukrajna az elkövetkező években továbbra is a külső finanszírozástól függ. Az IMF 2023. novemberi becslései szerint az ország külső finanszírozási hiánya 2024–2027 között legalább 85,2 milliárd dollár lesz, ám egy elhúzódó háború esetén akár sokkal több is lehet.

A Nemzetközi Valutaalap már az orosz invázió előtt is Ukrajna egyik fő külső hitelezője volt. A háború kezdete óta az IMF az úgynevezett kibővített alapkeret (EFF) révén bővítette támogatását. Az IMF 2027-ig részletekben folyósítja a forrásokat, rendszeres felülvizsgálatok mellett. Ezzel párhuzamosan Ukrajnának jókora adósságtörlesztési kötelezettséget kell teljesítenie, amely összesen több mint 30 milliárd dollárt tesz ki.