Siralmas számokat produkált az európai gazdaság – a magyar növekedés a középmezőnyben

Kiábrándító teljesítményt nyújtott az európai gazdaság 2023 végén, a magyar növekedés pedig a középmezőnyben helyezkedik el – ez derült ki az unió statisztikai hivatalának GDP-adataiból, amelyek eddig 21 ország növekedési adatait tartalmazzák. 

Bár a 2023-as reál-GDP-adatokat még nem közölte az Eurostat, a negyedik negyedéves adataiból az olvasható ki, hogy 

Magyarország a nullaszázalékos növekedésével, azaz stagnálásával ebben a rangsorban a 13. helyen végzett, a legnagyobb bővülést negyedéves bázison 1,1 százalékkal Szlovénia produkálta, utána következik Portugália és Ciprus 0,8-0,8 százalékkal. Hat országban is zsugorodott a gazdasági teljesítmény, köztük Németországban 0,3 százalékkal, ahol ezzel már a harmadik egymást követő negyedévben sem bővült a GDP. A két másik legnagyobb európai gazdaság sincs valami jó bőrben: Franciaország stagnált, Olaszország pedig mindössze 0,2 százalékkal növekedett.

Ha a magyarral azonos fejlettségű országokat nézzük, akkor nem láthatók nagy eltérések. Romániában sem sikerült túl jól az év vége, keleti szomszédunknál 0,4 százalékkal csökkent a kibocsátás az előző három hónaphoz képest. Lengyelországban Magyarországhoz hasonlóan stagnált a GDP, miközben Csehország és Szlovákia 0,2-0,3 százalékos bővülést regisztrált.

Németországban és Ausztriában zsugorodott a gazdaság

Csak minimálisan kedvezőbb a kép az előző év azonos időszakához képest, amelyben az euróövezet 0,1 százalékos, a teljes unió pedig 0,3 százalékos bővülést tudott felmutatni. 

A gyenge növekedést jól példázza, hogy ebben a viszonylatban is a lista élén Szlovénia végzett, mindössze 2,6 százalékos növekedésével. Utána következik Ciprus és Portugália 2,3-2,2 százalékkal. Ami a rangsor másik végét illeti, Írországban 4,8 százalékkal, Észtországban 3 százalékkal, a szomszédos Ausztriában 1,3 százalékkal csökkent a GDP.

Csalódást keltő magyar GDP-adatok

Ahogy korábban írtuk, egyáltalán nem sikerült túl jól az év vége a magyar gazdaságban, az előzetes várakozások negyedéves és éves bázison is növekedést mutattak, ehhez képest stagnált a GDP. Ebben pedig külső és belső okok is közrejátszottak. Az eddig is ismert volt, hogy a belső kereslet és a fogyasztás terén a fordulat várat magára, az már kevésbé, hogy a külső kereslettel ilyen problémák vannak. Már a decemberi ipari termelési és külkereskedelmi adatok is vészjóslók voltak, az év utolsó hónapjában a magyar gazdaság húzóágazatának számító járműgyártás közel 10 százalékkal esett vissza. A mostani GDP-adatok pedig alátamasztották azt a vélekedést, amelyet korábban is sejtettünk, azaz hogy begyűrűztek a magyar gazdaságba a német problémák.