Az amerikai kormányzat pénteken bejelentette, hogy újabb szankciókkal sújtja Oroszországot Alekszej Navalnij halála után azzal a céllal, hogy csökkentsék Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai háborút finanszírozó több milliárd dolláros energiabevételt.
A washingtoni pénzügyminisztérium szóvivője szerint az Egyesült Államok
több mint 500 új szankciót fog kiszabni
orosz vállalatokra és magánszemélyekre, valamint más országok cégeire, amelyek hozzájárulnak az orosz katonai és ipari termeléshez. Ez új exportkorlátozásokat jelent száz olyan szereplő ellen, aki „hátsó kaput biztosítanak az orosz háborús gépezet számára”.
A Washington Post tudósítása szerint azonban még fontosabb, hogy az amerikai kormány szigorítani szándékozik az orosz olajra kivetett ársapka betartását. Az energetika a Kreml fő bevételforrása, de a nyugati szövetségesek eddig nem zárták el az orosz olajat a világgazdaságtól.
A lap emlékeztetett, hogy bármennyire is szigorúak voltak az eddig szankciók, nem térítették el Putyint az ukrajnai háború folytatásától, és az újabb intézkedések azt a kérdést is felvetik, hogy Washington vajon miért nem vette célba korábban az érintett vállalatokat. Emlékeztetett, hogy a büntetőintézkedések ellenére az orosz gazdaság több mint három százalékkal nőtt tavaly – gyorsabban az amerikainál –, és a költségvetésből horribilis összegeket fordítottak a háborúra.
A Capital Economics elemzése szerint azonban az új szankciócsomag nem terjed ki nagyon kemény másodlagos büntetőintézkedések bevezetésére és Oroszország kulcsfontosságú exportágazataira, így erősen kétséges, hogy érdemi hatást gyakorolna az orosz gazdaságra.
Egy orosz üzletember is azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy ugyan kínai és indiai cégek mostani szankcionálása nagyobb hatással lesz, mint a több száz orosz cégé és magánszemélyé, mert csökkenti Moszkva esélyét a büntetőintézkedések kijátszására, de az új intézkedések „nem változtathatnak semmin”.
Wally Adeyemo pénzügyminiszter-helyettes szerint
most sem szándékoznak csökkenteni az olajársapkát, csak azt akarják elérni, hogy azt senki ne sértse meg.
Közölte azt is, hogy további szankciók várhatóak az Oroszországban és külföldön elkövetett orosz emberjog-sértések miatt is, ezeket majd a külügyminisztérium jelenti be.
A pénteken hozott újabb büntetőintézkedések célpontjai többek között azonban vannak olyan személyek is, akik szerepet játszottak Navalnij bebörtönzésében.
Az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából közzétett nyilatkozatában Joe Biden elnök ismét határozott sürgetést fogalmazott meg az amerikai kongresszus alsóháza, a képviselőház felé, hogy fogadja el az Ukrajna katonai támogatását is tartalmazó törvényjavaslatot, „mielőtt túl késő lesz”.
Az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt a demokrata többségű felsőház, a szenátus több republikánus szenátor támogatása mellett fogadta el múlt héten. A jogszabály sorsa a republikánus többségű képviselőháztól függ, ami jelenleg kéthetes ülésezési szünetet tart.
Két éve tart az ukrán háború: a reálpolitika felülírja az elkötelezettségről szóló lózungokatKözelednek az európai parlamenti választások. Az öreg kontinens politikusai így egyre inkább kénytelenek a választók hangjára figyelni. A washingtoni nyomás ellenére Európa csak óvatosan közelít egy újabb szankciós csomaghoz. Ursula von der Leyen, az EB elnöke pedig levette a napirendről az ukrán EU csatlakozást az EP-választásokig. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.