Jó és rossz hírek egyaránt érkeznek az amerikai gazdaságról. Joe Biden kampánya számára azonban még a jó hír is rossz. A csütörtökön napvilágot látott amerikai GDP-adatok nyomán a legtöbb közgazdász túllépett azon, hogy lassult a gazdasági növekedés, leginkább azt emelték ki, hogy a belső fogyasztás továbbra is robusztus maradt.
A bruttó hazai termék éves szinten csupán 1,6 százalékkal bővült az első negyedévben, ami messze elmaradt a várakozásoktól – az amerikai vállalkozások kevesebb készletet halmoztak fel, és gyenge lett a külkereskedelem is. Ugyanakkor a lakossági fogyasztás (a készletek, a kormányzati kiadások és a külkereskedelem nélkül számolt, inflációval kiigazított adat) 3,1 százalékkal emelkedett. Ez a mutató a belső kereslet egyik legfontosabb jelzőszáma, s immár három egymást követő negyedévben bővült legalább 3 százalékkal.
Ez áll annak a hátterében, hogy a Fed csak nagyon óvatos jelzéseket ad a kamatcsökkentési ciklus várható kezdetére – a piacok immár csak két kamatvágást áraznak az idén –, mivel tart attól, hogy az erős belső kereslet miatt magas szinten marad az ismét emelkedő pályával fenyegető infláció. A Fed döntéshozói a jövő héten tartják kamatdöntő ülésüket, immár
bőségesen elég muníciójuk van arra, hogy a kamatvágás elhalasztásáról határozzanak.
Így Biden hiába kampányol a gazdasági növekedéssel és azzal, hogy jó állapotban van a munkaerőpiac, az inflációs félelmek politikai szempontból mindent visznek.
Ez egy vesztes-vesztes helyzet az elnök számára
– mondta Stuart Paul, a Bloomberg Economics közgazdásza. Biden nem tudja kihasználni a gyors növekedés előnyeit, mert ennek magas infláció és magas kamatszint az ára. A gazdasági helyzet az elnök kampánya szempontjából a lehető legrosszabbra fordult. A közvélemény-kutatások szerint a választók a voksolás előtt hat hónappal – vagyis mostanában – alakítják ki véleményüket a gazdaság várható irányáról.
A Bloomberg News-Morning Consult áprilisi közvélemény-kutatása, amelyet hét ingadozó államban készített, azt mutatta, hogy
a megkérdezettek több mint fele a gazdasági helyzet rosszabbodására számít az év végére.
A választók legalább fele véli úgy, hogy az infláció és a hitelfelvételi költségek emelkedni fognak. Biden kampánystábja tanult a felmérésekből, és az elnök gazdaságpolitikáját, a „Bidenomics”-ot le is vette a napirendről. Helyette a kampány inkább más fontos közéleti, társadalmi témákra, például az abortuszra vagy a demokrácia védelmére fókuszál.
A helyzet gyökeresen megváltozott a három hónappal ezelőttihez képest, amikor a kampánystratégiát összeállították. Akkor úgy tűnt, hogy a Fed agresszív kamatemelési sorozata sikeresen kényszerítette meghátrálásra inflációt; a jegybank kedvenc inflációs száma, a személyi fogyasztási kiadások indexe (PCE) 2022 júniusában 7 százalékon tetőzött, majd az idén januárban már 2,4 százalékra süllyedt. Mindezt ráadásul úgy, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás nem sérült. A GDP minden várakozást felülmúlva tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt maradt.
A gazdaságpolitikai diadalt azonban mégsem lehet learatni, mert az inflációs helyzet rosszra fordult. Az év eleje óta az áremelkedési ütem nem lassult, sőt. Csütörtökön közzétett adatok szerint a mag-PCE (amely kiszűri a volatilis ármozgású termékeket, például az élelemiszereket és az energiát) éves szinten 3,7 százalékkal nőtt az első negyedévben – az elmúlt egy évben nem volt példa arra, hogy emelkedjen a mutató.
Egy április közepi beszédében Biden még határozottan kiállt amellett, hogy a Fed még az év vége előtt mérsékli húszéves csúcson állóirányadó kamatait. A csütörtöki adatok tükrében azonban egyáltalán nem biztos, hogy lesz kamatcsökkentés, sőt, a pesszimistább elemzők már a kamatemelés rémével is fenyegetnek.
Biden számára is egyre nehezebb elkerülni, hogy ne hibáztassák az árak emelkedéséért. Kétségtelen, hogy az inflációs csúcsot a koronavírus-járvány idejéne egyértelműen az ellátási zavarok, a kínálati oldal összeomlása okozta. Ezek a problémák azonban nagyrészt megoldódtak.
Ami most hajtja az inflációt, az viszont Biden sara,
a kereslet meglódulásának hátterében egy sor olyan intézkedés áll, amely Biden gazdaságpolitikájának szerves része. Ilyen például
Az elnök ezermilliárdos programokat hirdetett – tipikus keresletélénkítő gazdaságpolitikát folytatott, ne csodálkozzon, ha ennek megjelenik a hatása az inflációban is.
Jason Furman, Barack Obama elnök egykori tanácsadója szerint ezek a programok hosszabb távon elérhetik céljukat, viszont az óriási árcédula rövid távon két dolgot okoz: felpörgeti a növekedést, de egyben az inflációt is.
Ha lenne egy hatalmas kiadási program gödrök kiásására, majd betemetésére, a makrogazdasági hatás valószínűleg eléggé hasonló lenne ahhoz, amit látunk
– mondta.
Biden így hiába próbált meg érvelni a mellett, hogy a Bidenomics miért segített az átlagamerikainak. Az infláció és a kamatok csökkenése jól jönne a választóknak, és segítené Biden kampányát. Viszont ahhoz, hogy a Fed kamatot csökkentsen, gyengülő gazdasági növekedés és növekvő munkanélküliség kellene. Az elnök ördögi körbe keveredett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.