Döntött a lengyel jegybank, a forint egyelőre nem reagál

A lengyel központi bank (NPB) a várakozásoknak megfelelően változatlanul 5,75 százalékon tartotta az irányadó rátát. Adam Glapinski jegybankelnök áprilisban közölte, hogy nem fog engedni a kamatvágásra irányuló nyomásnak, mivel az élelmiszerekre kivetett magasabb adó és a rezsitámogatás júliusi kivezetése ismét felpörgetheti az inflációt. Az elemzők egy kamatcsökkentésre számítanak idén.

A pénzromlás áprilisban éves szinten 2,4 százalék volt a márciusi 2 százalék után, ami az élelmiszerárak megugrásával magyarázható és a jegybank 2,5 százalékos célja alatt található. Azonban júliusban megszűnik az állampolgárok energiatámogatása: az előző kormány által bevezetett intézkedés értelmében évi 2000 kilowattóráig jár a rezsicsökkentett áramár, ami növelheti az inflációt.

A Magyar Nemzeti Bank áprilisban 7,75 százalékra csökkentette a rátát, amivel tovább zsugorodott a két ország hitelfelvételi költségei közötti távolság. A forint euróval szembeni kamatelőnye tehát folyamatosan olvad, miközben a zloty kamatelőnye továbbra is stabil maradhat. A lengyel fizetőeszközt tovább erősíti az uniós pénzek érkezése, de a forint egyelőre nem reagált a döntésre.

A nemzeti bankok világszerte az irányadó kamatlábak emelésével igyekeznek úrrá lenne a dráguláson, de ezt számtalan közgazdász bírálja, mivel lassítja a gazdaságot. A Fed mellett az Európai Központi Bank, a brit jegybank, a kínai központi bank és az orosz nemzeti bank is szigorú monetáris politikát folytat, sőt: már Japán is elhagyta a negatív kamatlábat. 

Ugyanakkor az elemzők arra számítanak, hogy idén a jegybankok megkezdhetik a kamatvágást, amit a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil központi bankok vezetésével – már megtettek.